Mozgalmas év elé néz az energiaszektor: január első felében várhatóan az államé lesz az E.On magyarországi gáztároló és -nagykereskedő üzletága, elindul a Déli Áramlat földgázvezeték itthoni szakaszának építése, a megszűnő árbevétel alapú válságadót pedig a nyereségalapú Robin Hood-adó kulcsának jelentős emelése váltja fel (8-ról 31 százalékra, ami a társasági adóval együtt összesen 50 százalékos terhelést jelent), illetve bejön mellé a közműadó. A lakossági fogyasztóknak pedig mintegy 10 százalékos áram-, gáz- és távhőárcsökkenést hozott az új év (a felhasznált energia mennyiségétől függetlenül), ami több tíz milliárd forinttal növelheti az egyébként is veszteséges egyetemes szolgáltatás negatív eredményét.

Az árcsökkentésre szakértők szerint sem a nagykereskedő állami kézbe kerülése, sem az orosz gáz beszerzési ára nem ad alapot: a Reuters szerint ugyan az Európába irányuló orosz gáz átlagára a 2012-es, ezer köbméterenként 400 dolláros árról 370 dollárra csökkenhet, ám ez nem tekinthető általános érvényűnek. A hosszú távú szerződések feltételeit minden esetben az orosz fél és szerződő partnere kétoldalú tárgyalásain határozzák meg, a Gazpromtól származó legutóbbi információk szerint pedig egyelőre nincs napirenden a Magyarországra érvényes árak felülvizsgálata, sem a Déli Áramlat, sem a paksi bővítés kapcsán. Az átlagárakra vonatkozó hírek inkább tekinthetők politikai üzenetnek a Gazprom részéről − fogalmazott lapunk kérdésére egy piaci szereplő, aki szerint a volt szovjet tagköztársaságok alacsony díjtételeit is tartalmazó átlagból nehezen lehet következtetéseket levonni a gázbeszerzési szerződés árairól.

Kapcsolódó

A szolgáltatók és kereskedők várhatóan a versenypiacon igyekeznek majd tompítani veszteségeiken, az év végén elfogadott energetikai salátatörvény azonban bővítette a Magyar Energia Hivatal jogkörét: a hivatal a kialakuló ügyleti árakat vizsgálja majd, ennek érdekében pedig betekinthet a kereskedők üzleti dokumentációjába.

Lassú felfutásra számíthat a hivatalosan tegnap indult magyar gáztőzsde, amelyet az MVM-hez tartozó Mavir Zrt. leányvállalata, a CEEGEX Zrt. hozott létre. A tervek szerint a börze forgalma 2018-ra érheti el az itthoni gázfogyasztás mintegy 10 százalékának megfelelő mennyiséget. A megújuló energia területén a szomszédos országok lehetnek a magyar szabályozás hiányának nyertesei: továbbra sem tudni, hogy a legutóbb idén január 1-jére ígért új támogatási rendszer, a metár mikor indulhat el. Szakmai szövetségek szerint számos befektető és projekt vár "startra készen", ezek jó része a kiszámíthatóbb környezetet kínáló országokban valósul meg, ami komoly veszélyt jelenthet a magyar vállalások szempontjából. Ezzel együtt január 1-jétől emelkedett a megújuló alapon, illetve hulladékból termelt áram kötelező átvételi ára, a zöld áramért így 1,4−5,9 százalékkal kapnak többet a termelők.