Furcsa ítélet: mindent bukott, aki kölcsönt adott

A kölcsönbe adó ingatlanbiztosíték mellett adott kölcsön pénzt, de az ingatlan nem a kölcsönbe vevőé volt. Ebből, és a Polgári törvénykönyv (Ptk.) idő közbeni változásából adódtak a problémák és a végén pórul járt a kölcsönbe adó.
Németh Géza, 2018. január 27. szombat, 07:40

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogeset szerint egy magánszemély kölcsön adott egy másiknak 31 ezer eurót (9,5 millió forint) még 2013-ban. Hogy a kölcsönző biztonságban legyen, ő és egy ingatlan tulajdonos (nem a kölcsönbe vevő, de nyilván valamilyen közeli kapcsolat lehetett közöttük) kötöttek egy adásvételi szerződést szintén 31 ezer euróval (9,5 millió forint), amely összeget (mármint a szerződés szerint) a kölcsönbe adó meg is fizetett az ingatlan tulajdonosának.

A szerződésben meghatároztak egy dátumot, amely időpontig, ha a kölcsönbe vevő megadja a pénzt, akkor a pénz biztosítója értesíti az ügyvédet erről és megszűnik a szerződés. Ellenben ha nem szól az ügyvédnek, akkor ő adja be a földhivatalhoz a szerződést és jegyezzék át az ő nevére az ingatlant.

Mielőtt az adásvételi szerződés hatálya lejárt volna, összetépték a szerződést és kötöttek egy ugyanolyat, de új határidővel, majd azt is megsemmisítették és kötöttek egy harmadikat is. Miután a kölcsönbe vevő nem adta meg a pénzt a kölcsönbe adónak, az ügyvéd beadta a harmadik szerződést a földhivatalnak. Ekkor derült ki az, hogy az ingatlanon az eddigi tulajdonos testvérének elővásárlási joga van és él is vele. A másik testvér meg is vette azt 31 ezer euróért, de nem készpénzben fizetett, hanem korábbi ügyleteik kapcsán számolták el a vételárat.

Ez viszont azt eredményezte, hogy hoppon maradt a kölcsönbe adó: az adósa nem fizetett, a biztosítéknak hitt ingatlant pedig más vitte el előle. Se pénz, se ingatlan. Így a bírósághoz fordult, az eljárás során pedig a kölcsönbe adó mind az adósától, mind pedig az ingatlan eredeti és az azt követő tulajdonosától kérte a 31 ezer euróját. Sőt, azt is vitatta, hogy jogszerű volt-e az újabb tulajdonos színre lépése.

A bíróságon derült ki, hogy van az ügyben még egy probléma: időközben hatályba lépett az új Polgári törvénykönyv (Ptk.). A régi ugyanis megengedte azt, hogy egy pénzkövetelést zálogjoggal biztosítsanak, az új Ptk. viszont ezt tiltja. Amikor az ingatlanra az első és a második szerződést kötötték, akkor ez még rendben volt, de a harmadik szerződés már az új Ptk. hatályba lépése után született, tehát ami abban volt, az tiltott, így semmis a szerződés. Márpedig ami egy semmis szerződés után történik, az is semmis lesz, jelen esetben ez azt eredményezte, hogy mindenféle kárpótlás nélkül maradt a kölcsön adója.

Érdekesség, hogy ha a régi Ptk. hatálya alatt kötött szerződést módosítják többször és nem kötnek újakat, immár az új Ptk. alatt, akkor megmaradhatott volna a kölcsön biztosítékának az ingatlan. Azonban a testvér elővásárlási joga ekkor is élt volna, így nem borítékolható, hogy a hitelező a pénzéhez jutott volna.

HOZZÁSZÓLÁSOK