Furcsa ítéletet hozott a bíróság: hatalmasat bukott a vásárló

Az autó vásárlója bő másfél év után megelégelte a kocsi sok hibáját és visszakérte a vételárat. Elsőfokon nyert is a bíróságon, de a jogerős ítélet kimondta: csak egy évig álhatott volna el a szerződéstől - ez a rövid összefoglalója a Bírósági Határozatok Gyűjteményében megjelent jogesetnek.
Németh Géza, 2018. április 15. vasárnap, 11:46
Fotó: Napi.hu

A kereskedő két év jótállást vállalt az új autóra. A szerződésben az szerepelt, hogy amennyiben a hiba javítható, a hibás alkatrész díjmentes javításával vagy cseréjével teljesíti a kötelezettségét, minden ezt meghaladó vevői igényt kizárt a kereskedő és azt aláírta a vevő is.

Másfél év múlva elkezdtek jelentkezni, majd szaporodni a hibák az autón. Előbb a tetőablak ázott be, majd a tetőantennánál csepegett be a víz a kocsiba. Azután a műszerfalból kezdett folyni a víz és az anyóülés előtt is megjelent a hűtővíz. Ráadásul az elektronikusan sötétedő visszapillantó tükör sem működött - annak ellenére, hogy a kereskedő folyamatosan javította az autót. Ekkor lett elege a vevőnek és kérte a kereskedőt, hogy cserélje ki a kocsit. Miután visszautasította a kérését, a bíróságon már a 7,5 millió forintos vételárat követelte vissza.

Hiába a karakánság

Az elsőfokú bíróság meg is ítélt a számára 6,8 millió forintot. Azért csak ennyit, mert az efölött lévő regisztrációs adót nem követelhette jogszerűen a kereskedőtől, aki természetesen megfellebbezte az ítéletet.

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vevő keresetét - immár jogerősen - elutasította. Az indoklásban arra hivatkozott, hogy a Polgári törvénykönyv (Ptk.) szavatossági szabályai csak akkor válnak a jótállás tartamává, ha jogszabály vagy szerződés a jótállás alapján érvényesíthető jogokról külön nem rendelkezik.

A másodfokú bíróság rámutatott, hogy a kereskedő a javítható hibáknál a hibás alkatrész díjmentes javítását vagy cseréjét vállalta. A kötelező jótállási időt követően (ez egy év) a szerződésen alapuló jótállás alapján a vevő már nem állhatott el a szerződéstől és nem kérhette vissza a vételárat.

Járna a jótállás, csak nem addig

A jogerős ítélet felülvizsgálatát a vevő kérte a Kúriától, de az jóvá hagyta a jogerős ítéletet. Az indoklása kitért arra, hogy a jótállási kötelezettség jogszabályon is alapulhat, ilyenkor a jótállási helytállás mibenlétét, terjedelmét és a jótállási időt a jogszabály határozza meg. Az pedig egy évet tartalmaz, amitől a vevő javára el lehet térni (lehet hosszabb időt vállalni), de ez ebben az esetben elmaradt.

A kereskedő nem zárta ki és nem is korlátozta a vevőt a jogszabály alapján biztosított egy éves jótállási idő alatt a jogai gyakorlásában. Miután a vevő közel két év múlva akart elállni a szerződéstől, ezt nem tehette meg.

A fotó forrása: Napi.hu.

HOZZÁSZÓLÁSOK