Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Sajnálja Simor András jegybankelnök, hogy az Állami Számvevőszék munkatársai nem tartották érdemesnek, hogy "A monetáris politika költségvetési kockázatai, különös tekintettel az adósságszabályra" című tanulmány megállapításairól kollégáival előzetesen konzultáljanak - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közölt nyílt levélből. Az MNB vezetője szerint ez hozzájárulhatott volna ahhoz, hogy a tárgyi és szakmai tévedéseket elkerüljék, és hogy a tanulmány következtetései árnyaltabbak legyenek. A jegybankelnök mindössze a sajtóból és a sajtóanyagból értesült arról, hogy az ÁSZ tanulmányt készített a monetáris politikáról.

Simor András "mélységesen egyetéret" Domokos László ÁSZ-elnök azon kijelentésével, miszerint a tanulmánnyal nem üzenni szeretnének a jelenlegi vagy a jövőbeli jegybankelnöknek és nem is javaslatot tesznek - hiszen az ÁSZ-ról szóló jogszabályok semmilyen formában nem teszik feladatává, hogy a jegybank alaptevékenységét, ezen belül a monetáris politikát vagy a devizatartalék kezelését véleményezze, vagy annak kapcsán javaslatokat fogalmazzon meg. ha így lenne, ezzel az ÁSZ túllépné hatáskörét és ellentmondásba kerülna az Európai Unió működéséről szóló szerződéssel, illetve a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvénnyel. "A kijelentést hallva csak még furcsábbnak tűnnek azok, a tanulmányban foglalt javaslatok, amelyek közvetlenül a monetáris politika eszközeire, illetve a devizatartalékok szintjére vonatkoznak" - teszi hozzá.

Minimálisan szükséges együttműködés

"Az állami intézmények közötti minimálisan szükséges együttműködés jegyében" azonban Simor megosztja az MNB véleményét a tanulmány fontosabb állításaival, különösen javaslataikkal kapcsolatban.

Az ÁSZ tanulmánya szerint "a jegybanki veszteségessé válás kockázatának ismeretében különösen fontosnak látszik annak átgondolása, hogy a monetáris eszközök alkalmazásánál nem kellene-e a kamatköltségeket mérséklő eszközöket alkalmazni (..) más európai országok jegybankjai esetén is jellemző, hogy igyekeznek minél költséghatékonyabban megvalósítani a monetáris politika célkitűzéseit. Ennek egyik elterjedt eszköze a rövid lejáratú jegybanki kötvényekhez való hozzáférés mennyiségi korlátozása.."

Simor András összefoglaló válasza szerint, a jegybank által kibocsátott kéthetes kötvény állományának korlátozása egy jegybank céljainak teljesítésével jelenleg összeegyeztethetetlen monetáris lazítást jelentene és semmivel nem járulna hozzá a költségvetés vagy a gazdaság bőségesebb finanszírozásához.

Az Állami Számvevőszék múltheti tanulmánya szerint "a költségvetési egyensúly hosszú távú fenntarthatóságára tekintettel fel kell tennünk azt a kérdést is, hogy a devizatartalékok jelenlegi, biztonságos nagyságrendje mellett indokolt, hogy a nemzetgazdasági szintű költségtakarékosság szempontjai erősebb prioritást kapjanak az államadósságot finanszírozó döntések meghozatalakor."

A folyamat már elindult

Az MNB szerint a devizatartalék jelenlegi szintje nem haladja meg a Monetáris Tanács által meghatározott kívánatos mértéket. A tartalékok csökkentésére a jövőben úgy és olyan mértékben van lehetőség, ahogy az ország külföldi adóssága és sebezhetősége is csökken. Ez a folyamat már elindult, és ennek megfelelően a tartalékszint fokozatosan mérsékelhető.

"2011-ben a devizatartalék növekedését alapvetően a hazai gazdasági szereplők megtakarításai finanszírozzák" - fogalmaz az ÁSZ tanulmánya.

Való igaz, hogy a tartalékokat a jegybank más gazdasági szereplők megtakarításaiból finanszírozza, de ehhez az állításhoz azt is hozzá kell tenni, hogy a tartalékok ilyen magas szintjére éppen azért van szükség, mert az ország fejlődését az elmúlt húszegynéhány év alatt éppen külföldiek megtakarításaiból finanszíroztuk, ennek következménye magas külső adósságunk - egészíti ki a jegybank a megállapítást.

"A devizatartalékok 2009 és 2011 között bekövetkezett jelentős növekedése önmagában is fokozza az MNB eredménye negatívvá válásának kockázatát, hiszen minél nagyobb a devizatartalék mértéke, annál nagyobb összegű lehet a devizatartalék kihelyezésének kamatbevétele és a devizatartalékokat finanszírozó források kamatkiadásainak különbözete" - állítja az ÁSZ.

A devizatartalékok alacsonyabb és az azokat finanszírozó forint források magasabb kamatszintje közti különbség valóban kamatveszteségként jelenik meg a jegybank mérlegében - reagált az MNB. Ugyanakkor a jegybank devizatartalékaihoz a devizát az ÁKK devizakötvény kibocsátásai biztosítják, vagyis a költségvetés egyidejűleg élvezi a forintnál alacsonyabb kamatozású devizaadósság kamatköltségét. A költségvetést és az MNB-t konszolidáltan, az államháztartás közös egységeként tekintve, tehát az államháztartás szintjén a devizartalék tartós valós költsége nem a deviza és forint kamatok különbsége, hanem a devizatartalékon elért kamat és a magyar állam által kibocsátott devizaadósság kamatának különbsége. A tartalék tartásának költségének csökkentése tehát a magyar állam által fizetett kockázati prémium csökkentésével érhető el a leghatékonyabban - fogalmaz a jegybank.

Hiteles és kiszámítható gazdságpolitika kell

A tanulmány releváns, az MNB által is kiemelt fontossággal kezelt témát vet fel - ismeri el a jegybank. Különösen fontos a téma, hiszen a jegybanki eredmény alakulása döntheti el az ország szempontjából kiemelt jelentőségű fisklális célkitűzések - az EU-val szemben vállalt célok, az adósságszabály, stb - teljesülését. A kérdéssel tehát foglalkozni kell, eközben viszont törekedni kell arra, hogy a monetáris politika célkitűzései se sérüljenek. Általánosságban elmondható, hogy a jegybanki veszteség tartós csökkentésének leghatékonyabb eszköze a hiteles és kiszámítható gazdaságpolitika, amely az országkockázati prémium és az infláció mérséklésén keresztül lehetővé teszi a jegybanki alapkamat fenntartható csökkentését, mérsékelve az MNB forrásköltségeit - állapítja meg a jegybankelnöki válaszlevél.

Simor András válaszában hangsúlyozza, hogy a vezetése alatt a jegybank számára az Országgyűlés által meghatározott célok elérésének veszélyeztetése nélkül reálértéken közel 40 százalékkal csökkentették működési költségeiket és több mint 50 százalékkal bankjegy és érme ráfordításaikat. A 2006-os állapothoz képest így hat év alatt elért megtakarítások összege reálértékben közel 50 milliárd forintra rúg.

Annak érdekében, hogy a fentieken túlmenően az ország finanszírozásának és a devizatartalék tartásának költségeiben is érdemleges eredményeket érhessünk el, az érdekelt felek párbeszédére, együtt gondolkodására és együttműködésére van szükség - fogalmaz. Ebben segíthetne, ha már az Állami Számvevőszék a jegybank illetékességébe tartozó kérdésekben ír tanulmányt, amivel nézetünk szerint túllépi hatáskörét, akkor legalább annak publikálása előtt azok megállapításait megvitathatná a jegybank szakértőivel, így kisebb lenne a valószínűsége a téves, esetlegesen a közvéleményt félrevezető információk nyilvánosságra kerülésének - fogalmaz Simor András MNB-elnök levelében.