G20: újabb csörte a feltörekvők és a fejlettek között

Veszélybe került pénteken a világ legfontosabb gazdaságait tömörítő szervezet, a G20-csoport soros francia elnöksége által javasolt megállapodás a globális egyensúlytalanságok mérésénél használható mutatókat illetően, miután a feltörekvő országok néhány emblematikus mutatóval nem értettek egyet a pénzügyminiszterek párizsi tanácskozásának nyitónapján.
MTI-Eco, 2011. február 19. szombat, 12:03

Franciaország ambiciózus tervekkel vágott neki a 2011. évi G20-elnökségnek. A jobb szabályozás és nagyobb együttműködés érdekében egyebek mellett - a novemberi cannes-i csúcstalálkozóig - a nemzetközi monetáris rendszer megreformálása, a nyersanyagárak volatilitása elleni küzdelem, a foglalkoztatás támogatása, a globalizáció szociális dimenziójának megerősítése, a korrupció elleni harc, valamint a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adó szerepel a francia prioritások listáján. 

A pénzügyminiszterek kétnapos párizsi találkozóján az Elysée-palotában elmondott megnyitó beszédében Nicolas Sarkozy francia elnök azt javasolta, hogy a G20-országok egy része vezesse be a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adót a fejlődő országok támogatásának finanszírozására, amíg mások még gondolkodnak ezen.

Nem lenne lehetséges az, hogy amíg egyesek előrelépnek, a többiek még gondolkodnak? - vetette fel a soros elnöki tisztet betöltő ország államfője, miután az adóra vonatkozó elképzelést csak Németország támogatja egyértelműen, az Egyesült Államok viszont ellenzi. A francia elnök ésszerűnek nevezte, hogy azok, akik a gazdasági válsághoz nagyban hozzájárultak, valamennyire támogassák azon szegényebb országok fejlődését is, amelyek a legtöbbet szenvedtek a válságban. 

A tanácskozáson a pénzügyminiszterek egyebek között olyan, mindegyikük számára elfogadható mutatókat keresnek, amelyek irányadóak lehetnek az egyes országok gazdaságpolitikájának alakításában, és segíthetnek megakadályozni a globális egyensúlytalanságok okozta károkat. A globális egyensúlytalanságok mérésénél használható négy-öt mutatókat illetően azonban a résztvevő országoknak egyelőre nem sikerült megállapodniuk.

A feltörekvő országok (Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika) csoportja nevében Guido Mantega brazil pénzügyminiszter elutasította, hogy a folyó fizetési mérleg és devizatartalék összege az indikátorok között szerepeljen, ahogy az a francia javaslatban megfogalmazódott. Kanada korábban úgy nyilatkozott, hogy két mutatóban már sikerült megegyezni, és további mutatókról is folyik az egyeztetés. Dmitrij Pankin orosz pénzügyminiszter-helyettes viszont kijelentette, hogy nem tudja megmondani, sikerül-e a megállapodást tető alá hozni szombaton. 

Christine Lagarde francia pénzügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a világ legerősebb gazdaságai új válság közepén találják magukat, ha nem sikerül a világgazdaság veszélyes egyensúlytalanságaira gyógyírt találni. Párizs mindenképpen szeretne kompromisszumot találni annak érdekében, hogy a G20-ak és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az év második felében ajánlásokat tehessen a túl nagy államháztartási hiánnyal küzdő országoknak. 

Párizs - az IMF és a Világbank, az Egyesült Államok és számos jegybank támogatásával - egy etikai kódex elfogadását is szeretné a tőkeáramlás jobb szabályozására. A brazil miniszter szerint azonban a feltörekvő országok ezt is ellenzik. 

Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter szerint pedig a banki szabályozás kérdésében mutatkoznak nagy nézetkülönbségek Európa és az Egyesült Államok között. Úgy vélte, hogy az európai bankrendszer sokkal koncentráltabb és GDP-arányosan sokkal nagyobb mint az amerikai. Ugyanakkor az európaiak sokkal kevésbé hagyják elbukni pénzügyi intézményeiket.

Geithner szerint a legnagyobb különbség az, hogy Európában nagyobb a hajlandóság és a lelkesedés, hogy bízzanak azokban a finanszírozási garanciákban, amelyeket az európai államok sokkal inkább készek megadni, mint az Egyesült Államok, így Európa hajlandó az Egyesült Államoknál alacsonyabb tőkemegfelelési követelményekkel működő bankrendszert fenntartani.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

megalodon, 2011.02.19 13:58

Jól látszik, hogy se a Sárközy se a Merkel nem kereskedett még devizával, ugyanis ha bevezetnék akkor nem spot (promt utalásos) kereskedés zajlana hanem egyszerüen áttevődne a forgalom a már meglévő határidős piacokra vagy etf ekre vagy cfd re - magyarul akkor nem utalnák el a felek egymást között a teljes összeget csak az ügyleten elért nyereséget vagy veszteséget küldözgetnék el egymásnak, ezenkivül ha csak egy ország nem irja alá akkor az összes forex bank odateszi a székhelyét és kész....
A gondolat egyébként is beteges hiszen nem a forgalmat kell adóztatni hanem a nyereséget ( kb olyan mintha nem jövedelemadót fizetnénk hanem a bkv bérletet adóztatnák meg...) a devizaspekulációs ügyleteknek kb. 80%.-a eleve bukó . most erre még adót is fizessen a szegény spekuláns .
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html