Fűtési technológiától függetlenül komoly veszélyt jelenthet, ha a fűtőeszközt nem rendeltetésszerűen használják, ha szabálytalan annak kivitelezése, vagy ha a rendszeres műszaki felülvizsgálatot elmulasztották.

Az OKF ad is néhány tanácsot:

• A fűtőeszköz és a kémény kialakítását és karbantartását bízzák szakemberre, a házilag barkácsolt berendezések életveszélyesek lehetnek.
• Évente legalább egyszer mindenki ellenőriztesse a fűtőeszközét. A lerakódott por és szennyeződés nemcsak rontja a fűtés hatékonyságát, hanem balesetekhez is vezethet.
• A családi házakba a kéményseprő nem megy automatikusan, a foglalt időpontban végzi el az ingyenes ellenőrzést és tisztítást.
  
• A szén-monoxid-mérgezések elkerülése érdekében gondoskodjanak a lakás megfelelő szellőzéséről. Az új, jól szigetelő ajtókba és ablakokba szereltessenek résszellőzőt.
  
• Tanácsos egy jó minőségű szén-monoxid-érzékelőt beszerezni. Itt találja a jól működő, itt pedig a kerülendő érzékelők listáját.
• Ne fűtsenek háztartási hulladékkal, lakkozott, festett vagy nedves fával, mert ezek amellett, hogy mérgező gázokat bocsátanak ki, fokozzák a kéményben a kátrány és a korom lerakódását. Az ilyen lerakódások miatt leszűkül a kémény belseje, ami miatt visszaáramolhat a füst a házba. Ha valaki csak két hétig háztartási hulladékkal fűt, annyi korom és kátrány rakódik le a kéményben és a fűtőeszközben, mint normál fűtőanyag használata esetén egy teljes fűtési szezonban. A kémény belső falára lerakódott vastag korom- és kátrányréteg a fűtés hatására izzani kezd és akár meg is gyulladhat, ami lakástűzhöz vezethet. Minden ötödik lakástűz a kéményben keletkezik.

A kép forrása: Pixabay.