Még áprilisban az első intézkedések között hozta létre a kabinet az úgynevezett gazdaságvédelmi alapot, amelybe 1346 milliárd forintot csoportosított át, ám úgy, hogy ezzel párhuzamosan ugyanennyi pénzt zárolt a költségvetésben. Vagyis költségvetési oldalról minimális mértékben élénkítette a gazdaságot - kezdi cikkét a lap, amely szerint már 1200 milliárd forintot el is költöttek a keretből. A teljes ráfordítás még nőhet, mert lényegében a pénz elfogyott: a maradék pénzből a munkanélküli ellátásokat kell fizetni, az alap pedig felülről nyitott.

A Kopint-Tárki Zrt. legutóbbi konjunktúrajelentése 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt vár 2020-ra, amiből 3,1 százalékot magyaráz a bevételek elmaradásával, és 2,3 százalékot tesznek hozzá a gazdaságélénkítő intézkedések. Az eredeti terv 1 százalékos hiányról szólt.

A részletekbe menve az látszik, hogy összesen 14 nagyberuházás kapott úgynevezett EKD (egyedi kormánydöntés) támogatást, összesen 43,3 milliárd forint értékben, és további 169 milliárd forintot osztottak szét a gazdaságvédelmi alapból kifejezetten plusz beruházási forrásként, ellensúlyozva a recessziót. A leginkább az autóipari és a logisztikai beruházásoknak jutott támogatás az EKD-k által. A bértámogatásokra a cégek 33 milliárd forintot igényeltek, ha ezt teljesen állja a kormány, akkor ezekre és a beruházásokra összesen a 245 milliárd forint megy el, ami az idei évre várható GDP fél százalékánál is csak alig több.

A gazdaságvédelmi alapból ment egyébként olyan célokra is, amik még a válságkezelésre átszabott költségvetésben is szerepeltek: a kukaholding kiadásai ilyenek, vagy a Paks II Zrt. 100 milliárdos tőkeemelése. Ezek is csökkentik a gazdaságvédelmi kiadások azon részét, amik plusz támogatásokra mennek.

A vírus gazdasági hatásai, hacsak nem lesz egy második hullám, jóval gyorsabban lecsenghetnek, mint azt áprilisban vártuk, hiszen mára a gazdaság működése többé-kevésbé helyreállt, igaz vannak olyan ágazatok, amelyekről ez még nem mondható el - idézik Palócz Évát, a Kopint-Tárki vezérigazgatóját, aki szerint a kormánynak a munkahelyek megtartására többet kellene költenie, mert sem a honvédelmi, sem a közfoglalkoztatás nem elégséges megoldás. Úgy látja, az álláskeresési támogatást is meg kellene hosszabbítani.