Gázellátás: megfúrta a magyar terveket az EU-s hatóság

Elkaszálta az unió gázfelügyeleti hatósága azt a magyar törekvést, hogy a romániai fekete-tengeri földgáz ne közvetlenül, hanem Szlovákián át jusson el Ausztriába. Bár most az osztrákok megnyertek egy csatát, a magyar kormány kimondatlan törekvése, hogy régiós gázelosztó nagyhatalom legyen, és meg is kezdődött a helyezkedés, hogy újra nyeregbe kerüljenek.
Szabó Dániel, 2019. április 12. péntek, 11:28
Fotó: Getty Images

Magyarország még tavaly nyáron kezdett manőverezésbe az európai gázellátási piac diverzifikálásának szempontjából kulcsfontosságú romániai Neptun Deep gázmezőt a hálózatba kötő BRUA-vezeték nyomvonalá kapcsán. Eredetileg a tranzitvonal Románia felől először Magyarországon csatlakozna be a hálózatba, majd a már meglévő infrastruktúrán keresztül Ausztriába vezetné a földgázt.

Viszont a hazai hálózatfenntartó FGSZ Földgázszállító Zrt. tavaly nyáron - meglepő módon - az osztrák-magyar szakaszra nem tartott nyílt kapacitás aukciót, azzal érvelve, hogy a struktúra egyetlen piacilag életképes része a román-magyar interkonnektor, valamint javasolta, hogy Szlovákia felé továbbítsák a gázt, Ausztria pedig onnan vételezzen. Ezt alátámasztandó azt mondták, hogy ez csak minimális fejlesztési befektetést igényelne, szemben a baumgarteni terminálba futó meglévő csövekkel.

Konyhanyelven ez azt jelentette, hogy a fekete-tengeri gázmezőt kitermelő amerikai Exxonnak és az osztrák OMV Petromnak úgy kell pumpálnia, hogy az tesz egy kitérőt Szlovákia felé, így Magyarország lett volna a hálózat legjobb helyzetben lévő szereplője, Ausztriának pedig kevesebb gázzal kell beérnie és még a tranzitdíjakon is veszítene. Meglepő módon a gázellátási központi ambíciókat dédelgető Bukarest is partner volt ebben. Sőt még szorítottak is egyet az OMV Petromon, a román kormány tavaly év végén fogadta el a 114-es számú sürgősségi kormányrendeletet, amely a bankokat, az energetikai és a telekommunikációs cégeket adóztatná meg. Az osztrák hátterű társaság szerint ez a rendelet kedvezőtlenül érinti őket, mivel három évre kiterjeszti a földgáz és az áram államilag szabályozott árát, illetve megnöveli a gázkitermelésből származó árbevételre kivetett adót is.

Meg is jött a pofon

Az osztrák cég és a hálózat felügyelője, az E-Control tárgyalni kezdett a magyar féllel, hogy az eredeti terveknek megfelelően a vezeték mosonmagyaróvári interkonnektorját használják. Kapacitálták a magyar társszervezetet, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt (MEKH), hogy határozzanak meg a csatlakozásra kapacitási forgatókönyveket és írjanak ki aukciót.

A hazai hatóságok azonban nem engedtek, nem is kerültek közös nevezőre a bécsi partnerekkel. Ebben az esetben lépett a képbe az EU-s felügyeleti szerv, az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (ACER - Agency for the Cooperation of Energy Regulators), amely tavaly decemberben kezdte meg eljárását.

Most pedig - ahogy azt az Interfax Global Energy szakportál kiszúrta - az ACER el is kaszálta a magyar érvelést a szlovákiai kitérőről. Utasította a magyar szereplőket, hogy az eredeti tervekben szereplő román-magyar-osztrák útvonalat kezelje megvalósítandónak. Valamint utasításba adták azt is, hogy a Baumgartenbe tartó magyar-osztrák határkeresztezőre írjanak ki új igényfelmérő kapacitás aukciót. Lényegében tehát azt kérték, hogy a gázmennyiséget kínálják fel előzetes értékesítésre a szereplőknek.

Oda a régiós pozíció is?

Magyarország viszont nem egyszerűen csak meghátrálásra kényszerül ebben a helyzetben, hanem a szereplőknek át kell gondolniuk azt a nem kommunikált piaci ambíciójukat is, hogy egy olyan térségi elosztóközpontot hozzanak létre itthon, mint amilyen az osztrákoké Baumgartenben. Ugyanis a BRUA vezeték átformálása BRUSKA-vá (Bulgária, Románia, Magyarország és Szlovákia német neveiből létrehozott rövidítés - a szerk.) ennek szerves része volt. Ahogy az is, hogy megépüljön a Török Áramlat magyar leágazása, és Ausztria helyett a gázt Szlovénián át pumpálhassák a környék legnagyobb gázpiacára, Olaszországba. A szlovén interkonnektor fejlesztésére Budapest uniós támogatást is kért.

Mindebbe pedig belépne az is, hogy az Egyesült Államok cseppfolyósított gázát is bevonnák az ellátásba, amit a Krk-szigetén lévő terminálon fejtenének le és táplálnak a rendszerbe. Utóbbi projekt - vélhetően az ACER döntésének fényében - újra támogatást kapott magyar részről: április 8-án a horvát környezetvédelmi és energetikai miniszter, Tomislav Æoriæ arról számolt be a helyi médiának - a Tportal.hr szerint -, hogy Budapest 25 százalékos részesedést vásárolna az lng-lefejtőben. A hírt aztán Szijjártó Péter magyar külügyminiszter is megerősítette.

Vészforgatókönyvtől a trükközésig?
Ahogy arról a Napi.hu év elején részletes cikkben beszámolt, az ukrán beszerzési forrás kiesése miatt Magyarország komoly helyezkedésbe és taktikázásba kezdett, hogy pótolni tudja a kieső gázmennyiséget. De közben pedig hatalmas ambíciói vannak egy régiós gázellátó megépítésére. Viszont ezzel mindenkinek, köztük az Egyesült Államoknak is a kislábujjára lépett.

Senki nem tudja, honnan jön jövőre elég gáz a fűtéshez

Ha az oroszok valóra váltják fenyegetésüket, és 2019 végén elzárják az ukrán vezetékeket, Magyarország bajba kerül. Földgáz valahonnan biztosan lesz, de az árak elszabadulása borítékolható. Ennek egyik oka, hogy a magyar kormány bár évek óta régiós gáztranzit-vezéri pozícióról ábrándozik, csalatkozhat - ráadásul az Egyesült Államoknak is a kisujjára lépett.

A lépés leginkább azért meglepő, mert a magyar kormány az elmúlt időszakban földgázzal kapcsolatos ügyekben Oroszország felé kezdett húzni, és az Egyesült Államoknak többször is üzentek, hogy nem kérnek a cseppfolyósított gázból (lng). Orbán Viktor miniszterelnök például azt mondta egy interjúban az amerikai ajánlatról, hogy "magyarok vagyunk, nem balekok, nem fogunk senkitől a piaci ár felett vásárolni energiát."

Közben pedig Szijjártó Péter külügyminiszter március közepén Moszkvában új gázszerződést kötött, amelynek rész a Török Áramlat magyar hálózatba való bekötése is Szerbia felől. A piaci körökben csak Déli Áramlat Lite néven emlegette projekt létjogosultságát az adja, hogy az orosz Gazprom tartani akarja magát ahhoz a fenyegetéséhez, hogy 2019 végétől nem ad többé gázt Ukrajna tranzithálózatának, helyette délről a Török Áramlatot használja majd, nyugaton pedig az Északi Áramlat 1-2 (NordStream I és II.) vezetékpároson szállít majd az európai piacokra. Magyarország így tehát gáz nélkül maradna, ami miatt jobban eladható egy új, balkáni orosz tranzitvonal is.

Ehhez képest a krk-i projekt magyar részvételének újbóli bedobása egy U-alakú fordulat, ahogy azt az Interfax jellemzi. Viszont egyáltalán nem biztos, hogy a BRUA és az lng-terminál körüli magyar kavarás ezzel véget érne.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

cito, 2019.04.13 10:03

@Panzerkraftwagen_Drei: Ennek semmi köze az árhoz. A gázt kereskedők veszik a tőzsdén. Az,hogy mi mennyit fizetünk érte, pártunk és kormányunk döntése.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2019.04.13 08:58

"Báncsák" a magyart, mindig, folyton, pedig védtük Európát. Itt azért valami baj van.......
Mi vagyunk az egerek mint a viccben és dübörgünk mint az elefánt, hisszük mi.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Panzerkraftwagen_Drei, 2019.04.12 21:36

Az a baj hogy ezek az EU-s bohócok csak megfúrni tudnak. Olcsóbb gázt, energiát hozni nem, ahogy az az évtizedek alatt kiderült.

Ha ha ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.04.12 20:41

Nem olyan rossz hír ez. Magyarország több tranzit díjat kap majd.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

zana, 2019.04.12 17:36

@lauda:
Igen Magyarország azt hiszi, hogy... de nem az......
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html