Az Északi Áramlat 2 gázvezeték építését nagy nyugat-európai cégek készítik elő, közösen a Gazprommal. Az Európai Bizottság korábban a Déli Áramlat megépítését megakadályozta, az Északi Áramlat 2 gázvezetékét azonban nem. Mindez felveti a kettős mérce kérdését, illetve más megvilágításba helyezi a nagy nyugat-európai államok Oroszországgal fenntartott kapcsolatainak szorosságát - így reagált Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára az LMP-s Ungár Péter írásbeli kérdésére, aki a magyarországi gázellátásról és az Északi Áramlat 2-ről kérdezte a tárcát.

A jelenlegi ellátásban az Oroszországból érkező földgáz szinte kizárólagos forrást jelent, viszont a kormány többször beszélt arról, hogy új ellátási útvonalakat is keresnének. A minisztérium szerint egyelőre a legfontosabb új projekt a fekete-tengeri román földgázkészleteket Magyarországra juttató "ROHU" vezeték kiépítése lesz, amelyet a legéletképesebbnek tartanak. Az államtitkár szerint ezzel "2022-től földgázellátásunk valós, útvonal- és forrásdiverzifikációjára teremthetünk lehetőséget. Ez jelentősen növelheti energiabiztonságunkat."

Emellett kiemelt célkitűzés az Észak-Dél Energiafolyosó teljes kiépítése. Ennek végpontjai a lengyel (Swinóujscie) és a litván (Klaipeda) LNG-terminálok, déli végpontja a tervezett horvátországi úszó LNG-terminál (FSRU) lesznek. "Ezek révén - a megfelelő határkeresztező gázinfrastruktúrák kiépítésével - a közép- és délkelet-európai térség országai számára is reális alternatíva lehet a cseppfolyósított földgáz világpiacról történő beszerzése. Magyarország érdekelt a horvátországi LNG-terminál megvalósításában" - írta válaszában Magyar Levente.

De azt is közölte, hogy a kormány eddig is hangoztatott álláspontja nem változott: Magyarország a projekt üzleti életképességét megteremtő tarifaszint kialakítását és további regionális partnerek - Ukrajna, Szlovénia, Szerbia - bevonását sürgeti a horvát félnél az Európai Bizottság részvételével is folytatott tárgyalásokon.

A fotó forrása: Shutterstock.