Mégis fertőz a német a vírus

Érezni még nem lehet, de már látszódnak a német gazdaság lassulásának kedvezőtlen jelei a közép-európai gazdaságokban. Másfelé kellene nyitni, de ez még nem igazán sikerült.
Lovas-Romváry András, 2019. október 28. hétfő, 12:03
Fotó: Napi.hu - képünk illusztráció

Komoly veszélye van annak, hogy az autóipar ellátási láncain keresztül begyűrűzhet a német gazdaság lassulása a közép- és kelet-európai gazdaságokba is - írta összefoglaló elemzésében a Financial Times (FT). Az elmúlt egy évben a napilap szerint a régió országainak vezetői azzal voltak elfoglalva, hogy találgatták, országaik meddig képesek ellenállni a gravitációnak.

A boom éveiben a régiónak minden összejött, az alacsony kamatok, a növekvő fogyasztói kereslet és az eurózóna fellendülése egyaránt táplálta a régió gazdaságait. Azonban tavaly ősztől a német gazdaság, amely ezen országok többségének legnagyobb kereskedelmi partnere, elkezdett a recesszió felé csúszni, s félő, hogy ennek meglesznek majd a káros mellékhatásai.

Az ismert mondás szerint ha Németország szipog, a kisebb szomszédos országok megfáznak, s ez továbbra is igaz. Most erre az időszakra készülünk - idézi a lap Varga Mihály magyar pénzügyminiszert.

Mögöttünk az aranyévek

Az elmúlt harminc évben a régió gyors növekedésének egyik fontos mozgatórugója volt gazdaságaik ismételt integrációja a némettel. Köszönhetően a térségre jellemző olcsó, ámde képzett munkaerő jelentette csábításnak, a német autógyártók, kiskereskedelmi cégek, bankok és iparvállalatok özönlöttek a régióba, gyárak és irodák ezreit húzták fel és segítették felhúzni a helyi cégek rendelésállományát.

Ennek eredményeként a visegrádi négyek exportjának 20-30 százalékát teszi ki a Németország felé irányuló kivitel. S bár 2018-ban mind a négy ország erős növekedési adatokat produkált, az üzleti vezetők szerint a német gazdaság lassulása kezd hullámokat vetni az ellátási láncokon belül is.

A lap által megkérdezett elemzők szerint ugyan eltart majd néhány negyedévig, amíg a német lassulás hatásait érezni lehet majd Közép- és Kelet-Európában is, iparági vezetők szerint ez már most is megfigyelhető.

Megérkeztek a hullámok

Három hónapja még semmi hatás nem volt, mostanában már viszont az ügyfeleinktől azt halljuk, hogy megérkezett. Lassulnak a rendelések, s eladatlan készletek kezdenek felhalmozódni - mondta az FT-nek Michal Krupinski, a harmadik legnagyobb lengyel bank, a Bank Pekao vezérigazgatója.

Látjuk a lassulást, de még nem érezzük - állapította meg Jankovits Richárd, a győri Jankovits Engineering Kft. ügyvezető igazgatója. A cég olyan vállalatok állandó beszállítója, mint a Continental, vagy a Győrben, legnagyobb motorgyárában 13 ezer főt foglalkoztató Audi.

Az autóipar már régóta az egyik alapvető pillére a német és közép-európai régió közti kapcsolatoknak. Az elmúlt 30 évben a Volkswagen, az Audi, a Daimler és a BMW előszeretettel nyitotta itt az üzemeit, s ezzel ez a terület az autóipar egyik fontos gyártóközpontjává vált - idézi fel a lap. Ugyanakkor az autóipar az egyik olyan iparág, amely ki van téve a globális kereskedelmet érintő politikai huzavonáknak, a kereskedelmi háború hatásainak és a brexit körüli bizonytalanságnak is, s a lap által megkérdezett közgazdászok szerint a német lassulás leginkább ezen keresztül "szivároghat le" kelet és dél felé.

Ha megnézzük az idei ipari termelési adatokat, akkor azt látjuk, hogy a német lassulás a legfontosabb oka a szlovák gazdaság lassulásának. Az egyik fontos elem az autóipar,, de azok az iparágak, amelyek ezt szolgálják ki, például a fémmegmunkálás, szintén érzik a hatást - mondta Katarina Muchova, a pozsonyi Slovenska Sporitelna közgazdásza.

Ráadásul a német gazdaság lassulása mellett a régió gazdaságainak más akadályokkal is szembe kell nézniük. A munkaerőhiány hatásai mindenhol érződnek, s a visegrádi országok a következő években várhatóan kevesebb támogatáshoz jutnak az EU következő költségvetési ciklusában, mint korábban.

Minden megváltozik

Az utóbbi években a régió pazar helyzetben volt, hála az EU-forrásoknak, a globális növekedésnek és a keresetek emelkedésének, ami a fogyasztás növekedéséhez vezetett. Most azonban minden változik - mondta a napilap szerint Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke.

A lap ismét idézi Varga Mihályt, aki szerint most arra kell koncentrálni, hogy Magyarország elkerülje a közepes jövedelmi csapdát. Az olcsó munkaerő korszakának vége, kell találnunk egy programot, amely támogatja  a nagy hozzáadott értéket termelő szektorokat az országban. A cikk ebbe az irányba tett lépésnek tekinti, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég bejelentette, hogy a magyar állam akkor is ad támogatást befektetések ösztönzésére, ha ezáltal nem keletkeznek új munkahelyek, feltéve, hogy a beruházások az innovációra helyezik a hangsúlyt.

Az elemzők szerint azonban a régió gazdaságai nem csak úgy növelhetik ellenállóságukat a külső gazdasági sokkokkal szemben, hogy az értékláncon felfelé mozdulnak el. Az is segíthet, ha új kereskedelmi partnereket és új befektetőket találnak, amelyek nem Németországból jönnek. Bizonyos fokig ez már most is zajlik, Szijjártó szerint az idei első fél évben - a történelem során először - Dél-Korea megelőzte Németországot a magyarországi beruházásokban.

Azonban az üzleti vezetők szerint ezen a téren még van igencsak tennivaló. Bár az eurózónán kívüli partnerek keresése természetese reakció a gazdaság lassulására, azonban jelenleg az exportunk még túlságosan is egyoldalúan az Európai Unióba irányul - mondta a lapnak Krupinski.

HOZZÁSZÓLÁSOK