Az alacsonyabb hiány a bevételeknek a kiadásoknál nagyobb mértékű növekedéséből adódott - jelentette csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A bevételek 8,5, a kiadások 3,6 százalékkal nőttek.

Az idei második negyedévében a kormányzati szektor hiánya 23,1 milliárd forint, a GDP 0,3 százaléka volt. A kormányzati szektor első félévi bevétele 7708,9 milliárd forint volt. A legnagyobb arányban az egyéb bevételek nőttek, 29 százalékkal, 1515,6 milliárd forintra, elsősorban az Európai Uniós alapoktól kapott támogatások növekedése miatt.

A társadalombiztosítási hozzájárulások 5,3 százalékkal, 2 159,6 milliárd forintra bővültek. A termelési és importadók 4 százalékkal, 2952,5 milliárd forintra nőttek az első fél évben, ezen belül az áfabefizetések 7,5 (1541,4 milliárd forint), a jövedelemadó-bevételek 3,5 százalékkal (1073,5 milliárd forint) haladták meg az egy évvel korábbit.

A kormányzati kiadások 7893,0 milliárd forintot tettek ki a június végéig tartó hat hónapban. Ezen belül a legnagyobb, az előző félévihez képest 26,8 százalékos növekedés az uniós támogatásokból megvalósuló beruházások miatt a felhalmozási kiadásokban volt, amely így 748,2 milliárd forintot tett ki.

A szektor munkavállalói jövedelemre a tavalyinál 8,5 százalékkal többet, 1735,7 milliárd forintot fordított.

Csökkentek a kamatkifizetések 7,2 százalékkal, így 606,2 milliárd forintot tettek ki. A folyó termelőfelhasználásra fordított kiadások 3,7 százalékkal, 1134,8 milliárd forintra mérséklődtek.

A kiadások legnagyobb részét (2236,1 milliárd forint) kitevő pénzbeli társadalmi juttatások pedig lényegében változatlanok maradtak.

A nemzeti számlák második előzetes adatai alapján a kormányzati szektor hiánya 2014-ben 812,2 milliárd forint, a GDP 2,5 százaléka volt. A kormányzati szektor adóssága - az MNB adatai alapján - 2014 végén 24 514 milliárd forint volt, ami a GDP 76,2 százaléka. A maastrichti kritériumok között a GDP maximum 3 százalékát kitevő hiány és a GDP legfeljebb 60 százalékára rúgó államadósság szerepel.

Az adatokat a KSH a túlzotthiány-eljárásról (Excessive Deficit Procedure - EDP) szóló jogszabály alapján, a nemzeti számlák európai rendszerében (ESA 2010) foglalt módszertani előírásoknak megfelelően jelentette az EU statisztikai hivatalának, az Eurostatnak.

Emelkedik a GDP, javulnak a kormányzati mutatók

A KSH a korábbi évek gyakorlatának megfelelően elküldte az őszi úgynevezett EDP Jelentést az Európai Bizottság statisztikai hivatalának - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. A dokumentumban a magyar szervek hivatalosan közlik legfrissebb számításaikat az elmúlt évek hiány- és adósságmutatójára, valamint ezek tárgyévi várható értékére és belső tartalmára vonatkozóan.

A 2014. évi nominális hiány és adósság a tavaszi számításokhoz képest érdemben nem változott, a GDP-adatok KSH általi felülvizsgálata viszont magasabb értéket eredményezett. A tavaszi 2,6 helyett 2,5 százalékra módosult a GDP-arányos hiány, míg az adósság 76,9-ről 76,2 százalékra csökkent.

A Nemzetgazdasági Minisztérium előrejelzése szerint a Konvergencia Programban alapul vett idei 3,1-os GDP-növekedés és a 2,4 százalékos kormányzati hiány teljesíthető. Az év végi maastrichti adósságfogalom szerinti államadósság várhatóan 76,1 százalékra mérséklődik, melyet az uniós források idei tényleges pénzforgalmi beérkezése befolyásolhat.

Monitoring és előrejelzési rendszereink folyamatosan fejlődnek, az államháztartási szabályozás és könyvvezetés jól szolgálják a költségvetési folyamatok irányítását.