A Komplex Fogyasztói Bizalom Index (FBI) csökkenő tendenciája megfordult 2011 júniusában, 14 pontos növekedéssel jelenleg 154,2 pont az értéke. A Fogyasztói Várakozások Indexe (FVI) alakulásában is megtört a tavalyi év második felétől megfigyelhető csökkenés 2011 második negyedévében. A Fogyasztói Várakozások Indexe mintegy 16 ponttal nőtt, jelenleg 187,0 ponton áll.

A növekedés oka, hogy javult mind a háztartások várt pénzügyi helyzetének, mind az ország gazdasági helyzetének megítélése. Utóbbi esetében különösen a rövid távú, vagyis 12 hónapra vonatkozó várakozások javultak nagyobb mértékben.
A Vásárlási Hajlandóság Index (VHI) is emelkedett 2011 júniusában, 11 pontos növekedéssel 117,8 ponton állt - közölte GfK Hungária .

Bár némi javulás, óvatos bizakodás figyelhető meg, az majd csak a következő időszakokban fog kiderülni, hogy ez mennyire stabil. A bizalmi index jelenlegi értéke még a növekedés után sem éri el a tavaly júniusit, amit az országgyűlési választások után mértünk. A vásárlási hajlandóság mértéke továbbra is kritikusan alacsony" - mondta Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója.

A munkanélküliség alakulásával kapcsolatban 2011 júniusa hasonló képet mutat a növekedésére számítók arányát tekintve az előző negyedévhez képest: a lakosság kétötöde (41 százalék) számít a munkanélküliség növekedésére, míg korábban 44 százalékuk vélekedett így.

Az inflációs várakozások kicsit kedvezőbb képet mutatnak, mint korábban, azonban a lakosság túlnyomó része (76 százalék) továbbra is az árak emelkedésére számít. A válaszadók átlagosan 10 százalékos árnövekedésre számítanak a következő 12 hónapban. A család reáljövedelmére vonatkozó várakozások továbbra is kedvezőtlenek. A megkérdezettek több mint fele (59 százaléka) az inflációnál kisebb mértékű növekedésre számít, vagyis a reáljövedelmük csökkenését prognosztizálják.

A hitelfelvételi kedv lényegében nem változott: a lakosság 28 százaléka úgy gondolja, most nem alkalmas az idő hitelfelvételre (az előző időszakban 33 százalék), 65 százalékuk pedig soha nem venne fel hitelt.  A háttérben az áll, hogy a lakosság harmada a hitelkamatok növekedésére számít a következő 12 hónapban.

Enyhén csökkent a lakásvásárlást érdemesnek tartók aránya. Most 47 százalék az arányuk, tehát majdnem minden második magyar venne lakást. Tízből négyen jó befektetésnek tartják a lakásvásárlást. A lakásuk eladását mindössze 5 százalék tartja érdemesnek.