Ez vár a magyar gazdaságra és forintra - itt a friss előrejelzés

A magyar gazdaság 2018-ban a GKI becslése szerint 4,6 százalékkal, az EU-ban kiemelkedő mértékben bővült. A növekedési ciklus valószínűleg elérte csúcspontját, idén lassuló, 3,4 százalék körüli növekedés várható. A közeljövőben az EU növekedése is lassul, az előrejelzések egyre pesszimistábbak.
Domokos László, 2019. január 28. hétfő, 06:20
Fotó: AFP

A magyar növekedés motorja 2018-ban a belföldi felhasználás volt (ami éves alapon 6 százalékkal nőtt). A fogyasztás 5, a bruttó állóeszköz-felhalmozás 15 százalékkal bővült. A behozatal (5,5 százalék) gyorsabban nőtt a kivitelnél (4 százalék). A magyar növekedés az EU-ban Lengyelország mögött - Lettország társaságában -, a második-harmadik lehetett.  A 4,6% körüli tavalyi GDP-növekedés jóval gyorsabb a bárki által vártnál, a GKI 2017 őszi 3,8 százalékos prognózisa a legjobbak közé tartozott (a piaci konszenzus 3,4 százalék volt) - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss prognózisában.

Idén az EU-transzferek tovább nőnek, de már csak 5 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökken, az infláció tendenciájában emelkedik, így a reálkeresetek a 2017-es 10 százalék feletti ütemről 2018-ban (közfoglalkoztatottak nélkül) a versenyszektorban 8, a költségvetésiben 6,5 százalék körülire fékeződhettek, idén pedig 5-5,5 százalékos dinamika várható. Ez is nagyon magas ütem; a reálkeresetek ötödik éve emelkednek gyorsabban a GDP-nél, ami a versenyképesség javításának szükségességére hívja fel a figyelmet - fogalmaztak a kutatók.

Az októberben még 3,8 százalékos infláció decemberre 2,7 százalékra csökkent, főleg az üzemanyagárak két hónap alatt bekövetkezett 12 százalékos csökkenése nyomán. Azonban ez is a harmadik legmagasabb volt az EU-ban. Ráadásul az MNB által különösen figyelt adószűrt maginfláció tovább emelkedett, s decemberben már megközelítette a 3 százalékos inflációs célt. Emiatt a jegybank szóban már jelezte, hogy lassan el kell kezdenie monetáris politikája szigorítását. Ezt követően a forint 1,5 százalékkal erősödött. Bár januárban az üzemanyagárak ismét emelkedésnek indultak, megnőtt az esélye a korábban gondoltnál kissé alacsonyabb idei áremelkedésnek és valamivel kevésbé gyengülő forintnak.

Decemberben a magyar államháztartás az elmúlt években megszokott hatalmas (2017-ben csaknem 200 milliárd forintos) deficit helyett közel 400 milliárd forint többletet mutatott. Ez elsősorban az EU-transzferek beérkezésének a következménye, az éves összeg mintegy fele ugyanis az utolsó hónapban jött be. Továbbá - nyilván az EU hiánycsökkentési felhívása és az államadósság csökkentése érdekében - az elmúlt évekre jellemzőnél sokkal kisebb volt a decemberi pénzszórás is.

Az éves pénzforgalmi hiány így a korábban feltételezhetőnél sokkal kevésbé, csak mintegy 75 milliárd forinttal haladta meg az előirányzottat. Emellett a hiány jelentős része, mintegy 450 milliárd forint az EU-támogatások megelőlegezéséből adódott. Mivel ez utóbbi nem része az az EU módszertana szerinti hiánynak, a tavalyi GDP-arányos deficit a tervezett 2,4 százaléknál alacsonyabb, 2 százalék közeli lehetett, igaz így is az egyik legmagasabb az EU-ban.

Prognózis (éves változás, %)
Megnevezés20182019
GDP4,63,4
Ipari termelés3,53,0
Beruházás15,010,5
Építési-szerelés22,010,5
Kiskereskedelem6,54,0
Kivitel (folyó áron, euró)4,54,0
Behozatal (folyó áron, euró)7,06,0
Külkeregyenleg (milliárd euró)6,35,0
Euróárfolyam (átlag, forint)318,9322,0
Áht hiánya (folyó, milliárd forint)1445,01000,0
Bruttó átlagkereset11,59,0
Fogyasztói árindex2,83,5
Forrás: GKI

HOZZÁSZÓLÁSOK