2019-re a kormány 3,9 százalékos, az MNB 3,8 százalékos növekedést vár, a piaci konszenzus 3,6 százalék. Idén az EU-transzferek tovább emelkednek, de már csak 7 százalék körüli beruházás-növekedést alapoznak meg. A lassulásra utal, hogy az építőipar szerződésállománya február végén már mindössze 2,6 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ráadásul az eddigi aszály miatt egyelőre rosszak a mezőgazdaság kilátásai.

Tavaly a bruttó bérek növekedése lassan, de folyamatosan csökkent, az infláció pedig tendenciájában emelkedett, így a reálkeresetek a 2017-es 10 százalék feletti ütemről 2018-ban 8 százalék körülire fékeződtek. Idén 5,5-6 százalékos dinamika várható. Ősszel a kormány által prognosztizáltnál gyorsabb infláció miatt várhatóan mintegy 0,5 százalékos pótlólagos nyugdíjemelés lesz - vélik a kutatók.

QP | Quality Placement

A fogyasztás bővülését a gyors béremelkedés mellett támogatja az erős fogyasztói bizalom és a hitelezési expanzió. A fogyasztás tavalyi 4,6 százalékos bővülése azonban idén 4 százalék körülire lassulhat.

A magyar infláció az egyik legmagasabb az EU-ban - hasonlóan az ugyancsak látványos béremelkedést felmutató Romániához -, a maginfláció pedig márciusban már elérte a 3,8 százalékot.

A GKI 2019 során elkerülhetetlennek tartja a hazai monetáris kondíciók szigorítását. Első lépésként a jegybank március végén 10 bázisponttal emelte egynapos betéti rátáját, azonban alapvetően a változatlanul laza monetáris politika mellett tett hitet. Ennek nyomán a forint jelentősen gyengült. Ugyanakkor az Államadósság Kezelő Központ Zrt. kedvezőbb kamatozású állampapírokat bocsát ki, ami közvetve monetáris szigorítást jelent - állapították meg a kutatók. Az infláció gyorsulása és tovább gyengülő forint esetén lehetséges, hogy az MNB emeli az alapkamatot idén, így 2019 végén az alapkamat 1-1,15 százalékra emelkedhet.

A magyar gazdaság külső egyensúlyára vonatkozó adatokat az MNB jelentősen korrigálta. A folyó fizetési mérleg többlete 2018-ban - az erős belső kereslet miatt - a GDP 0,5 százalékára csökkent, ilyen alacsony szintre 2011 óta nem volt példa. Mivel a folyamatok jellege változatlan, idén elfogyhat a többlet, sőt deficit is kialakulhat. Ugyanakkor emelkedhet a beérkező EU-transzferek összege - olvasható a friss előrejelezésben.