Gond a magyar fizetésekkel - az unióval tárgyalunk

A kutatói bérek Horizont 2020 programból való elszámolása komoly problémát jelent a magyar kutatóhelyek számára – véli a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH).
Napi.hu, 2016. június 23. csütörtök, 11:07

A Horizont 2020 program szabályozása a 2004 óta csatlakozott és jellemzően eleve csekélyebb forrást elnyerő tagállamok - az úgynevezett EU13 - kutatóit érinti elsősorban hátrányosan. A Horizont 2020 program jelenlegi szabályozása szerint ugyanis a pályázat költségvetéséből elsősorban a kutatók alapbére finanszírozható, a kutatók a H2020 projektben való közreműködésért az alapbéren felül csak csekély kiegészítő juttatásban részesülhetnek.

Az NKFIH szerint ez komoly bérfeszültséget eredményezett a lényegesen magasabb alapbérrel rendelkező nyugat-európai államok és a kelet-közép európai országok közalkalmazotti bérezésű kutatói között, mivel ezekben az országokban, így Magyarországon is a kutatói pluszteljesítmény anyagi elismerése a gyakorlatban projekt-forrásból történik.

A jelenlegi elszámolási szabályok a projekt időtartamára vonatkozó béren felül adható projektösszeg mértékét 8 ezer euró/év összegben maximalizálják, mely magában foglalja a bruttó összeg felét jelentő bért terhelő adókat és járulékokat is. A havi nettó 333 euró maximált kiegészítés nem kompenzálja az európai szinten jelentkező bérkülönbséget. Az EU13 kiemelkedő kutatóinak megtartásához azzal tudna hozzájárulni a H2020 program, ha lehetőséget biztosítana az állami bérnél magasabb alapbér elszámolására a projekt időtartama alatt - írja a hivatal.

Elkezdődtek az egyeztetések

Az NKFIH így - számos EU13 ország kutatástámogató intézményével együtt - csatlakozott a lengyel-szlovén kezdeményezéshez, melynek képviselői a fenti probléma megoldásáért egyeztetéseket folytattak Brüsszelben az Európai Bizottsággal és a többi tagállammal annak érdekében, hogy a Marie Curie ösztöndíjak rendszeréhez hasonló elven működő, egységköltség rendszerének bevezetését szorgalmazva kedvezőbb bérelszámolási feltételeket érjenek el a régió kutatói számára a H2020 program valamennyi területén.

A tárgyalásokon kiderült, hogy bár az uniós politikai konszenzus hiánya és a hosszadalmas módosítási procedúra miatt kicsi az esély a H2020 jogi kereteinek megváltoztatására, a kutatói bérek kérdésében a Bizottság nyitott arra, hogy kétoldalú egyeztetetések formájában próbáljon megoldást találni az EU13 országok elszámolási problémáira - írja a hivatal.

Az NKFIH szerint az érintett felsőoktatási, kutatóintézeti partnereknek érdemes objektív szempontrendszeren alapuló belső szabályzatokat készíteniük, amelyek megteremtik a lehetőségét, hogy a bérnövelést ne csupán a projektekben történő részvétellel lehessen kapcsolatba hozni, hanem általában a kutatók szakmai munkájával. A H2020-tól függetlenül érdemes ugyanis megfontolni teljesítményalapú bérszintek létrehozását az azonos karrierszinten dolgozó oktatók-kutatók között, erre a jelenlegi magyarországi törvényi szabályozás is lehetőséget nyújt - vélte a hivatal.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

roberta, 2016.06.24 07:49

Na tessék! - még hogy a "kutatók" bére alacsony - a bérből és fizetésből élőket lehetne vizsgálni! - az lenne a "szép" eredmény. Javasolnám, hogy az uniótól csak akkor kapjunk támogatást ha a béreket is "felzárkóztatják" és nem a mutyizásra menne el .................
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html