Visszafogottan bírságolt tavaly a GVH

A korábbi évekhez képest meglehetősen visszafogottan bírságolt tavaly a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). Bár sokan fordulnak hozzájuk panaszokkal és bejelentésekkel, abból viszonylag kevés ügy lett, de kiderítettük azt is, hogy mekkora volt a legnagyobb összeg, amit egy informátornak fizettek. Annyit előzetesen is elárulhatunk: nem kevés.
Dzindzisz Sztefan, 2018. augusztus 8. szerda, 07:08
Fotó: Napi.hu / Szabó Dániel

A napokban került fel a parlament honlapjára a GVH 2017-es jelentése, melyből számos dolog kiderül a szervezet működéséről.

Ilyen az is, hogy miközben az elmúlt években rendre sokmilliárd forint értékben szabtak ki bírságokat, tavaly "mindössze" 1 344 442 000 forinttal sújtották a vállalatokat. A büntetés java részét (közel 1,2 milliárd forintot) a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolásának tilalma miatt kapták a vállalkozások, ehhez képest elenyésző, hogy tiltott összefonódások miatt 84,6, versenykorlátozó megállapodás megkötése miatt pedig 81,3 millió forintot kellett befizetniük a cégeknek.

Ahogy a fenti ábrán is látszik, a 2017-ben kiszabott bírság összege jelentősen elmaradt a korábbi évekétől, így kíváncsiak voltuk, mi lehet az oka a visszaesésnek. A hivatal Napi.hu-nak küldött válasza azt emelte ki, hogy az éves bírság összege állandóan változik, így az nem kalkulálható előre.

Éppen ezért nem meglepő a jelentős változás a GVH szerint, példaként említették, hogy miközben 2010-ben 10, 2013-ban 11 milliárd forintot is meghaladta a kiszabott bírságok összege, a kettő között, 2011-ben az 1 milliárdot sem érte. Éppen ezért a hivatal célszerűbbnek tartja, ha hosszabb távon nézünk az éves átlagot: ez az elmúlt 10 évben mintegy 5 milliárd forint volt.

És hogy tavaly miért volt mégis ennyire kevés a bírság? Ennek több oka is van a hivatal szerint, ilyen például az, hogy csak tavaly - a versenytörvényben biztosított kedvezmények érvényesítése miatt - 300 millió forint értékben adtak bírságkedvezményt.

Ezen felül három olyan ügy is volt, amikor bírság helyett megelégedett figyelmeztetéssel a GVH. Itt olyan kis- és középvállalkozásokról van szó, amelyek először követtek el jogsértést, ám a hatóság feltételezte, hogy a jövőben tartózkodni fognak ettől. Az így elkerült bírságösszegek e három eljárás tekintetében összességében több tízmilliós nagyságrendűek.

A tavalyi végösszeghez még hozzájárult az is, hogy a GVH saját bevallása szerint tavaly jelentősen csökkentette - bár pontos összeget nem adtak meg - a vele az eljárásban egyezséget kötő (jogsértő magatartásukat elismerő és egyben a jogorvoslatról lemondó) vállalkozások bírságát.

Sokan panaszkodnak, de kevésből lesz valódi ügy

A bírság visszaesése nem azt jelenti, hogy kevesebb üggyel foglalkozott volna a versenyhivatal, legalábbis a lapunknak küldött válaszból az derül ki, hogy az indult és lezárt ügyek száma nem változott nagyságrendileg az elmúlt években: évente átlagosan 100-110 az indult és nagyjából ennyi a befejezett ügyek száma is. Tavaly például 95 eljárás indult és 109 fejeződött be.

A 2017-es évvel kapcsolatban azt emelte ki a GVH, hogy az előző évekhez képest nőtt a különböző eljárásokban elfogadott kötelezettségvállalások száma. Ennek előnye, hogy így a hatóság szerint hatékonyabban elérhető a törvény rendelkezéseivel ellentétes magatartás kiiktatása - a cégnek ilyenkor az a kedvező, hogy a megállapodás részeként a jogsértés megvalósulását vagy hiányát ki se mondják -, ráadásul a döntés iránymutatást ad más piaci szereplők számára. A GVH azért is szereti ezt a módszert, mert így a vállalkozás olyan, a fogyasztók számára előnyös vállalásokat (például tájékoztató kampányok) is tehet, amelyeket egyébként nem tudnának kikényszeríteni.

Érdekesség, hogy miközben csak tavaly 1140 panaszt vagy bejelentést vizsgált meg a GVH, ezeknek mindössze mintegy 3 százaléka után indult versenyfelügyeleti eljárás. A miértnek több oka van. Egyrészt a jelzések egy része nem tartozik a hivatal hatáskörébe, ilyenek lehetnek, amelyek bírósági eljárás tárgyát képezik (azért, mert példának okán szerződéses jogviszonyból fakadó vitával hozhatóak összefüggésbe), de olyan fogyasztóvédelmi tárgyú panasz/bejelentés sem tartozik a GVH hatáskörébe, amely esetében nem mutatható ki a verseny érdemi érintettsége. A hatósági válaszból az is kiderül, hogy a GVH többek között akkor járhat el fogyasztóvédelmi ügyben, ha pl. a kifogásolt magatartás országos terjesztésű lapban, vagy legalább három megyére kiterjedő napilap útján valósult meg; vagy akkor, ha országos médiaszolgáltatón keresztül valósult meg.

És hogy mire panaszkodik a magyar a versenyhivatalnak? Bár tavaly valamennyire csökkent a számuk, még mindig rengeteg megkeresés érkezik az üdülési jogok másodlagos értékesítése miatt. (Ezen a területen változást is tervez emiatt a GVH.) Nem csökken viszont azon panaszok száma, amelyek különböző gyógyhatású készítményekkel, illetve készülékek kereskedelmi kommunikációjával kapcsolatosak. Itt főként étrend kiegészítőkről, orvostechnikai eszközökről és gyógyászati segédeszközről van szó.

Miután az elmúlt években jelentősen nőtt az online kereskedelem, nem meglepő, hogy a GVH-nak is egyre több feladatot jelent ez a részterület. Erre egyébként hangsúlyozottan is figyel a hatóság, mert mint írták, a digitális területen a látens, illetve a fogyasztók számára nem szembetűnő sérelmek aránya "valószínűsíthetően igen magas". A panaszok itt egyébként leginkább a termékek szállítási idejét, beszerezhetőségét, a kínált kedvezmény mértékét, a termék minőségét, illetve elérhetőségét érintették.

Részletesebben: gyakori panasz, hogy bár az adott weboldal adatai alapján készleten látszólag elérhető egy termék, azonban a vállalkozás - az online fizetés ellenére - azt nem tudja biztosítani, a vételár visszatérítése pedig elhúzódik. Számos olyan panasz is érkezik a GVH-hoz, amely szerint egy fogyasztó megrendelt terméke nem érkezik meg, készlethiány okán a vállalkozás törli megrendelését, azonban később új beszállításra hivatkozva ajánlatot küld a korábbi megrendelő részére, azzal, hogy a termék ismét elérhető, miközben az már nem az akciós, hanem az az eredeti áron vásárolható meg. Ez persze csak a felszín, számtalan példa van a panaszokra, így a Black Friday készletelfogyása ugyanígy ide kapcsolódik, mint az, hogy a kereskedő az eredeti árat az "akció" idejére megemeli, ezáltal a tényleges kedvezmény mértéke nem a valóságot mutatja.

A chatprogram és az informátori díj

A GVH-hoz nem csak panaszt és bejelentést lehet tenni, de a nagyobb összefonódásokat például az úgynevezett Kartell Chat programon keresztül is be lehet jelenteni. Nem véletlenül emeltük ki a nagyobb összejátszásokat, hiszen honlapján a versenyhatóság is úgy fogalmaz, hogy ide "elsősorban a kőkemény kartellek esetében" várnak jelzéseket.

A chatprogramot (amely nem példa nélküli, többek közt az osztrák, német és angol versenyhatóság is használja) egyébként kifejezetten sikeresnek tartja a GVH, mint írták "továbbra is élő és aktív kommunikációs csatorna, melynek révén a Hivatal értékes piaci információhoz juthat".

Jól járhat, aki fontos információt árul el a GVH-nak

A konkrét számokkal kapcsolatban annyit tudtunk meg, hogy a GVH két alkalommal indított versenyfelügyeleti eljárást a Kartell Chatről nyert információból kiindulva. Az informátorok pedig adott esetben jól is járhatnak, hiszen nekik elismerésül pénzösszeget is felajánl a hatóság. Nem is keveset, a tavalyi legnagyobb kifizetés nettó 27 millió forint volt. Az ügyet ugyanakkor - az informátor védelme érdekében - a GVH inkább nem említette meg.

Mennyi pénzt hoz a lakosságnak a GVH?

A Napi.hu-nak küldött válaszában a hatóság kiemelte, hogy tevékenysége miatt 2011 és 2016 között a fogyasztók mintegy 136 milliárd forintot, a GVH költségvetésének több mint hatszorosát takarították meg. Mindez a versenyhatóság számításai szerint azt is jelenti, hogy a GVH működésére fordított adóforintok évi 154 százalék "kamatot" hoztak a fogyasztóknak.

A becslés azon a feltevésen alapul, hogy a versenyhatóság közbelépése nélkül - vagyis a jogsértő magatartások folytatódása, illetve a verseny jelentős csökkenéséhez vezető fúziók megvalósulása esetén - az érintett termékek és szolgáltatások "csupán" 10, illetve 5 százalékkal és "csupán" két éven át lettek volna drágábbak, mint egyébként.

Sőt, a GVH szerint ez az összeg akár magasabb is lehetne, hiszen a számítás nem tartalmazza - többek között - a fogyasztóvédelmi eljárásokból származó hasznot, vagy az elrettentés hatását, és az olyan szélesebb értelemben vett előnyöket sem, mint a verseny versenyképességet fokozó hatása. A teljes számítás, illetve annak módszertana ide kattintva érhető el.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel

HOZZÁSZÓLÁSOK