Az Európai Unióban alkalmazott orvostechnikai eszköz (medical device) fogalommal szemben, Magyarországon alapvetően kétféle fogalmat különböztetünk meg: nálunk az orvostechnikai eszközök (műtéti eszközök, fertőtlenítőszerek, képalkotó diagnosztika berendezések, stb.) a fekvőbeteg-ellátáshoz kapcsolódnak. A gyógyászati segédeszközöket viszont jellemzően a járóbeteg-ellátásban - beleértve a háziorvosokat is - illetve a műtétek következtében alkalmazásra kerülő gysé-ket a kórházakban, de vényre írják fel és szolgálják ki - magyarázza a két termékcsoport közötti különbséget Rásky László.

A gyse-termékek megvásárlásához a beteg is hozzájárul, különböző mértékű betegtérítési díj fizetésével (az orvostechnikai eszközöknél a betegnek nincs ilyen kötelezettsége). Mindenesetre, a támogatott gysé-k nem jelennek meg a kórházi költségvetésben, ezért összemosásuk a kórházi adóssághelyzettel alapvető hozzá nem értésről tanúskodik - hangsúlyozza Rásky László.

Ezért nem lehet csak úgy árat emelni

A gyógyászati segédeszköz támogatási rendszer jelenlegi jogi szabályozásának alapját és keretrendszerét a Molnár Lajos-féle adminisztráció alkotta meg, költségvetési takarékossági céllal, tekintet nélkül a betegellátás helyzetének romlására. Ezt a kihordási idők növelésével, az indikációk szűkítésével (azaz a felírhatóság korlátozásával) és különböző egyéb adminisztratív eszközökkel érték el. Az új szabályozás alkalmazása a 2006. évi 48,5 milliárd forintról 36,6 milliárd forintra szorította le a költségvetés kiadásait. Ez a jogi keretrendszer gyakorlatilag lehetetlenné teszi a termékek árának emelését illetve az új, innovatív technológiák befogadását.

Korábban ún. ártárgyalásos rendszer érvényesült a segédeszköz ellátásban, azaz a cégek időről időre leültek az egészségbiztosítóval (OEP-pel), és megállapodtak a következő időszakban alkalmazandó árakról. Az utolsó ártárgyalást 2002-ben tartották, az akkor megállapodott árak 2003-ban léptek életbe. Vagyis, mint az Orvostechnikai Szövetség főtitkára kiemeli, a termékeket a 15 évvel ezelőtti árakon kénytelenek forgalmazni a cégek. Néhány egyedi gyártású eszköznél 2010-ben volt egy 20 százalék körüli áremelés, az ezeket előállító, magyar tulajdonú kisvállalkozásokat viszont a nagyobb élőmunka igény miatt sokkal jobban megviselik a kötelező béremelések illetve a fedezetek csökkenése.

Ugyanakkor 2003 és 2017 között az infláció 73 százalékos volt, míg a bruttó kereseti index 142 százalékot tett ki. Nem utolsósorban a forint/euró árfolyam 2003-ban 250 forint körül volt, míg jelenleg 320 fölött van - sorolja Rásky a cégek gazdálkodásra az elmúlt 15 évben ható változásokat. Az egyéb költségek valamint az adminisztrációs díjak emelkedésével együtt a fedezetek, azaz az árrések olyan mértékűre csökkentek, ami nem bír ki még egy 15-20 forintos forintárfolyam-romlást - teszi hozzá.

Ezért kell emelni az előirányzatot

A pénzügy- és az egészségpolitika régóta arra hivatkozik, hogy a gyógyászati segédeszköz támogatás tényleges kiadásai folyamatosan és szignifikánsan nőnek, valamint 2010 óta rendre meghaladják az éves költségvetési előirányzatot. Ennek két alapvető oka van: egyrészt az orvostechnológia fejlődése révén megmentett életek, rehabilitálható állapotok valamint az átlag életkor növekedése miatt természetszerűleg nő az ellátandók száma. Másrészt bizonyos betegség- illetve állapotcsoportokban jelentős a látencia - mutat rá a főtitkár. Azaz jelentős azon betegek száma, akik korábban nem voltak ellátottak. Az ő felkutatásukban rejlő potenciált értelemszerűen kihasználják egyes, a forgalom bővítésében érdekelt cégek. De ezt nem minden termékcsoportban lehetséges megvalósítani, miközben az ellátandó rászoruló érdeke is, hogy ellátott legyen.

A megnövekedett szükségletekből adódó többlet-finanszírozási igényt a kormány évek óta kielégíti. Ez technikailag úgy zajlik - nem mellesleg a gyógyszer-ellátásban is -, hogy év végén, a várható tényleges költés összegéig a kormány megemeli az adott költségvetési sor előirányzatát.

A gyógyászati segédeszköz támogatás esetében ez az idei évben nem egészen 7 milliárd forint költségvetési többlet-kiadást jelent szemben a Kásler Miklós által említett 34 milliárddal. Ez által azonban "csak" annyi történik, hogy az állam kifizeti azok után is a támogatás összegét, akik az éves terven felül veszik igénybe a gyógyászati segédeszköz támogatást. Nem pedig arról van, szó, egy év alatt ennyire megdrágultak volna a gyse-eszközök. Ha ez az előirányzat-módosítás elmaradna, akkor sokan nem jutnának hozzá a szükséges eszközökhöz vagy a cégek nem kapnák meg az eszközökre eső költségvetési támogatást. Ezek közül bármelyik "megoldás" a betegellátás színvonalának súlyos sérelmével járna - fogalmaz Rásky László.

Nincs mihez viszonyítani a minőséget

Ugyanakkor arról sem szabad megfeledkezni, hogy a gazdálkodási helyzet romlása miatt a gyse-ellátásban megjelent a termékminőség-romlás, amit már a segédeszköz-használók is érzékelnek. Ez úgy lehetséges, hogy az illetékes államigazgatási szervek nem ellenőrzik a termékminőséget, de jelenleg nincs is mi alapján. Ugyanis nincs egy hivatalos ún. követelményjegyzék, ami alapján lemérhető lenne, hogy egy adott eszköz megfelel-e egy bizonyos minőségi és műszaki követelményrendszernek.

A szövetség éppen a költségvetési aspektus feszítő mivoltára hivatkozva javasolta a teljes körű áfacsökkentést, ami éves szinten csupán 2 milliárd forintba került volna a költségvetésnek. Erről azonban a pénzügyi kormányzat hallani sem akart. Ugyanakkor amíg a mindenkori kormány nem fogalmaz meg konkrét elvárásokat a gyse-ellátással kapcsolatban, addig nem is várható, hogy bármi változzék. Az OSZ régóta szorgalmazza, hogy az EMMI, a NEAK és a vezető gyse-érdekképviseletek részvételével kezdjenek szakmai tárgyalásokat arról, hogy egyáltalán merre érdemes elindulni, mit lenne érdemes tenni. Az mindenesetre biztos, hogy a jelenlegi helyzet nem tartható és nem működik a végtelenségig - fogalmaz Rásky László.

A 34 illetve 7 milliárd forint között feszülő ellentmondás okairól megkérdeztük az egészségügyi államtitkárságot, amint választ kapunk, frissítjük a cikkünket.