Gyorsabban fogy a magyar - csak egy régióban született több gyerek

Az előzetes adatok szerint 2018 január–szeptemberében a születések száma 2,2, a halálozásoké 1,9 százalékkal kevesebb volt, mint 2017 azonos időszakában. A természetes fogyás 1,3 százalékkal, 380 fővel csökkent 2017 első kilenc hónapjához képest. Idén szeptemberben az élveszületések száma 3 százalékkal kevesebb, a halálozásoké 0,2 százalékkal több volt, mint az előző év azonos hónapjában. Az 1896 fős havi természetes fogyás 17 százalékkal nagyobb a 2017 szeptemberi értéknél.
Szabó Zsuzsanna, 2018. november 23. péntek, 09:51
Fotó: Shutterstock

Idén szeptemberben 7922 gyermek született, 3 százalékkal, azaz 249 újszülöttel kevesebb, mint 2017 szeptemberében. Az elhunytak száma 9818 fő volt, 0,2 százalékkal, azaz 20-szal több az előző év azonos havinál - adta hírül a KSH.

A születésszám csökkenése és a halálozások ennél kisebb mértékű mérséklődése következtében a természetes fogyás a 2017. szeptemberi 1627-tel szemben 1896 fő volt, ami 17 százalékos emelkedést jelent. A házasságkötések száma csökkent, a 6577 anyakönyvezett frigy 4,9 százalékkal, 341-gyel kevesebb volt a 2017. szeptemberinél.

Csökkent a termékenységi ráta

Az idei év első kilenc hónapjában 67 283 gyermek jött világra, 1523-mal, azaz 2,2 százalékkal kevesebb 2017 január-szeptemberéhez képest. Januárban, júniusban és júliusban valamelyest több, február-májusban átlagosan 3,7, augusztus-szeptemberben pedig 3,2 százalékkal kevesebb élveszületést regisztráltak, mint egy évvel korábban. A legnagyobb arányú, 7,2 százalékos csökkenés májusban történt. A teljes termékenységi arányszám becsült értéke 1,49 volt, az előző év azonos időszakára számított 1,50-hoz képest.

Az influenza megtizedelte a népet

Az egy évvel korábbi, azonos időszakhoz képest 1903 fővel, azaz 1,9 százalékkal kevesebben haltak meg. Az év eddigi legnagyobb havi csökkenését és növekedését az első negyedévben regisztrálták. Míg januárban közel 22 százalékkal kevesebben, addig márciusban több mint 15 százalékkal többen haltak meg, mint az előző év azonos hónapjaiban.

Ennek hátterében a tavalyihoz képest az idei évben később tetőző influenzajárvány állhatott. Ezt követően április-júniusban átlagosan 1,6 százalékkal mérséklődött, július-szeptemberben pedig 1,9 százalékkal emelkedett a halálozások száma az egy évvel korábbihoz képest.

A születések száma kevésbé csökkent

A születések száma számszerűen kevésbé csökkent, mint a halálozásoké, ennek következtében a természetes fogyás a 2017. január-szeptemberi 30 370-nel szemben 2018 ugyanezen időszakában 29 990 fő volt, ami 1,3 százalékos javulást jelent.

Az előző év első háromnegyed évében 43 258 pár kötött házasságot kötöttek, ami 0,5 százalékkal, vagy 210-zel több, mint az előző év azonos időszakában. A szezonon kívüli időszakot jelentő első negyedévben nem változott számottevően a frigyek száma 2017 azonos periódusához képest. Ezt követően május-júniusban és augusztusban emelkedett, a többi hónapban csökkent a házasságkötések száma az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb, 8,8 százalékos növekedést a szezon csúcsát jelentő augusztusban, míg a legjelentősebb, 9,1 százalékos visszaesést júliusban regisztrálták. Ez utóbbi annak tulajdonítható, hogy a tavaly júliusi bázisidőszakra eggyel több hétvége esett.

Ezer lakosra 9,2 élveszületés és 13,3 halálozás jutott, mindkettő 0,2 ezrelékponttal kevesebb volt a 2017. január-szeptemberi értéknél, aminek eredményeként a természetes fogyás 4,1 ezrelékes értéke nem változott. Ezer élveszületésre 3,4 csecsemőhalálozás jutott, ami 0,2 ezrelékpontos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. A házasságkötési arányszám 5,9 ezrelékes értéke megegyezett az egy évvel korábbival.

Csak egy régióban született több gyerek

A születések száma a Nyugat-Dunántúlon mért kismértékű, 0,7 százalékos emelkedés kivételével mindegyik régióban mérséklődött. A legjelentősebb mértékű visszaesést (4,1 és 3,8 százalék) Közép-Dunántúlon és Dél-Dunántúlon regisztrálták.

A halálozások száma Észak-Alföldön kismértékben, 1,9 százalékkal emelkedett, a többi hét régióban csökkent. A legnagyobb mérséklődés (-4,1 és -3,5 százalék) Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon következett be, a legkisebb (-1,1 és -1,2 százalék) Közép-Dunántúlon és Pest régióban.

A természetes fogyás Észak-Alföldön - főleg a halálozások számának növekedése miatt - kiugróan (18 százalékkal), Közép-Dunántúlon ennél kisebb mértékben (4,8 százalékkal) emelkedett, a többi régióban csökkent. A születések számának kismértékű növekedése és a halálozások számának országos átlagot meghaladó visszaesése következtében a természetes fogyás Nyugat-Dunántúlon csökkent a legnagyobb mértékben (-7,1 százalék).

A házasságkötések száma hat régióban emelkedett és kettőben csökkent. A legnagyobb emelkedés Észak-Alföldön (2,2 százalék), a legnagyobb csökkenés Dél-Alföldön (-2,2 százalék) volt.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matyi2010, 2018.11.23 11:10

Gondolom ezek az adatok határon belül született gyerekekre vonatkoznak. A termékenységi arányszám meg valószínűleg minden magyar állampolgárra vonatkozik.
Kérdés, hogy a külföldön élő 3-4 %-nyi ( a balliberálisok és Panzerkraftwagen szerint 6-7%) magyar figyelembevételével hogyan változnának ezek a számok?
Állítólag a gyerekek kb 10%-a ott születik, ami elképzelhető, hiszen a 23-40 év közötti 2,5 millió ember adja a külföldön élők nagy többségét, akár az is elképzelhető, hogy 15%-uk külföldön dolgozik és ott él.
Akár a gyerekek számát növeljük, akár a szülők számát csökkentjük, a korrigált arányszám talán 1,65-1,75 közt lehet...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html