Az első fizetési meghagyások már jogerőre emelkedtek, ezeket a közjegyzők végrehajtási záradékkal látják el, így az ügyfél olyan okiratot kap, amihez korábban csak évekig elhúzódó perek végén juthatott hozzá: feljogosítja a végrehajtót a jóváhagyott követelés érvényesítésére - hangsúlyozza Tóth Ádám. A közjegyző eddigi tapasztalatai szerint a fizetési meghagyási eljárások 85 százalékát cégek, illetve ügyvédek kezdeményezik, főként a közüzemi szolgáltatók, telekommunikációs vállalatok és parkolási társaságok élnek az új lehetőséggel, de gyakori, hogy magánszemélyek között létrejött kölcsönszerződés, vagy cégek közötti kiegyenlítetlen számla miatt indítanak eljárást.
Az érintett cégek gyakran megegyeznek egymással a tartozás rendezésében és végül nincs szükség a végrehajtásra. Ha mégis, akkor az érintett adósok megdöbbenéssel reagálnak, mivel korábban hosszú ideig, akár évekig lóghattak a jogosultnak, most pedig egy hónapon belül inkasszálják a számlájukat, vagy más módon végrehajtják a tartozást. A követelések összege általában csekély, 10 és 300 ezer forint között mozog, egyelőre ritka esetnek számít az egymillió forintos összeg, de Tóth Ádám szerint amint ismertebbé válik az új eljárási rend, nagyobb összegeket is behajthatnak majd az a gyors ügyintézési határidő és az alacsonyabb költségek miatt. Az eljárás díja a közjegyzőknél a követelés összegének 3 százaléka, -legalább 5 ezer, de legfeljebb 300 ezer forint-, miközben a bíróságon 6 százalékot kell fizetni.