Gyorsulva drágul az élet Magyarországon

A novemberi 4,2 százalék után decemberben a Napi Gazdaság elemzői konszenzusa szerint 4,4 százalék volt az év/év infláció, míg az éves pénzromlás 4,9 százalék. Idén az élelmiszerárak és az üzemanyagok okozhatnak leginkább problémát, az éves drágulást 3,8 százalékra várják az elemzők, ami némileg meghaladja a 3,5 százalékos költségvetési prognózist.
Papp Zsolt, 2011. január 12. szerda, 06:30
Fotó:

A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Tavaly decemberben tovább nőtt az infláció az augusztus-szeptemberi, 4 százalék alatti mélypont, valamint a novemberi 4,2 százalék után, decemberre ugyanis már 4,4 százalékos év/év pénzromlást várnak a Napi Gazdaság által megkérdezett elemzők, míg az éves átlag 4,9 százalék lehet. A KSH pénteken publikálja az adatokat. A várakozások szerint idén januárban jelentősen csökken az infláció, ám ez kizárólag a bázishatás következménye - véli több piaci elemző is. Tavaly januárban ugyanis a gyenge forint és a jövedéki adó emelése megdobta az árindexet. (A 2010. decemberi növekvő árnyomást is az üzemanyag- és az élelmiszerárak alakulásával indokolták az elemzők.)

Bonyolult képlet

Idén az év első felének inflációs folyamatainak megítélését nehezíti a hatósági árak áttekinthetetlensége - véli Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Csak a fővárosban 19 százalékkal emelkednek a szennyvízdíjak, miközben a BKV árai változatlanok maradnak. Hasonlóan problémás a lakossági gázár emelkedésének becslése.

Kattintson a nagyításhoz!



Inflációs nyomást az elemzők többsége az élelmiszerárakban és az üzemanyagoknál érzékel 2011-re. Az élelmiszerek árváltozásának megítélése eltérő: egyesek szerint az árnövekedés kezd lecsengeni, mások szerint még érhetik a fogyasztókat kellemetlen meglepetések.

A jelenlegi belvizes helyzet nem a legjobb indítás a magyar mezőgazdaság számára - mondta Németh Dávid, az ING Bank elemzője. A két nagy árufőcsoport mellett a tartós fogyasztási cikkeknél látnak többen inflációs kockázatot, a tartósan gyenge forint és az esetleg élénkülő fogyasztás e termékkörben is áremelkedéshez vezethet.

Az adócsökkentés nem jelent veszélyt, a válságadó igen

A prognoszták nagyobb része nem osztja a jegybank belső inflációs nyomással kapcsolatos véleményét, mely szerint az adócsökkentések révén felpörgő fogyasztás inflációemelő hatással járhat. Kondrát Zsolt, az MKB elemzője szerint a háztartások még érzik a válság hatását, egyértelműen nyomott a kereslet. Suppan szerint jócskán visszaesett a fogyasztás az utóbbi években, árnyomás kialakulásához először el kellene érni a válság előtti fogyasztási szintet. Samu János, a Concorde elemzője kifejezetten visszafogott a kérdésben, mondván: sem ár-, sem béroldalról nincs inflációs nyomás, még a munkanélküliség is kifejezetten magasnak mondható - ez mind ellentmond egy lakossági fogyasztási boomnak.

Inflációs kockázatot jelent viszont az, hogy a válságadók okozta többletterhet milyen mértékben képesek a cégek a lakosságra áthárítani: az energiapiac részben kontrollált, az élelmiszer-kereskedelemben pedig a verseny aligha engedi a fogyasztói árak emelését. A távközlési piacon szintén korlátozottak az áremelési lehetőségek, az amúgy is magas árak és a többéves hűségszerződések miatt - véli Suppan. Ezzel szemben Németh Dávid az idei inflációból 0,3 százalékpontot tud be a válságadók tovagyűrűző hatásának. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő szakértője szerint a válságadók a szolgáltatási szektorban átszivároghatnak a lakossági árakba, ennek mértéke azonban csak egy negyedév múlva látható.

HOZZÁSZÓLÁSOK