Győzike, Mónika, óvszer - így él az RTL Klub volt magyar tulajdonosa
− Az első cégemet alig 23 évesen adtam el. Aki megvette tőlem, ott marasztalt. Én nem nagyon akartam tovább ott dolgozni, de ő kért rá. Ezután Hongkong és Makaó között lavíroztam pár évig, ruhamárkákat hoztam létre és azt importáltuk egész Európába.
− Ebbe miért vágott bele? A pénzt látta benne?
- Ott akartam hagyni az egész ruhaszektort. Egyáltalán nem érdekelt, pedig mindkét szülőm textilmérnök volt. De létrehozhattam egy új dolgot. Azt mondtam a tulajdonosnak, hogy most akkor hagyjuk abba, mert nem az a célom, hogy valakinek dolgozzak, a magam ura akarok lenni.
− Mi volt az az új dolog, amit létrehozott? Egy új gyártási metódus?
− Nem, egy új kereskedelmi metódus. Pulóvereket adtunk el.
− Hogyan üzletelt a magyarokkal?
− Kompenzációs üzleteket kötöttem Magyarországgal. Annak idején még nem volt konvertibilis a forint. Aláírtam egy szerződést, hogy egy bizonyos összegért fogok vásárolni Magyarországon, és egy másik összegért eladok Magyarországon. Ez azt jelentette, hogy árut hoztam be és árut vittem ki.
Az idén is Csányi Sándor lett a leggazdagabb magyar a Napi Gazdaság kiadásában pénteken megjelent rangsor szerint. A további dobogós helyeken azonban jelentős változás következett be. Az ország második legtehetősebb embere címet a nyíregyházi Bige László, míg a harmadikat Gattyán György érdemelte ki. A képzeletbeli dobogóról leszorult Várszegi Gábor és Demján Sándor - kettejük vagyona egyenként 15-15 milliárddal ér kevesebbet, mint 2012-ben. További változás, hogy a többség vagyona reálértéken zsugorodott, illetve a tehetősök között titkolódzás és a félelem is tapasztalható. Utóbbi megjelenése az egyre inkább terjeszkedő állam követhetetlen hiperaktivitásából következik. Minderről részletesen itt olvashat.
− Mit hozott be?
− Sportárut. Nálam voltak akkor a világ vezetői márkái.
− És mit vitt ki?
− Sportfelszereléseseket, szállodai bútorokat.
− Akkor olyan minőség volt itt, amit ki lehetett vinni Nyugatra és el is lehetett adni?
− Ha bementem egy üzembe és láttam fantáziát abban, amit csináltak, akkor egy kis pluszt beletettünk. Magyarországon akkor is voltak komoly gyártók, csak egy kis löketet kellett nekik adni, egy kis inspirációt, egy kis dizájnt, és rögtön jó volt a termék. Ez a koncepció a rendszerváltással megszűnt. Ekkor elkezdtem beruházni Magyarországon.
− Akkor jött a fogászati vállalkozás?
− A fogászati, az optikai...
− Ruhamárka, sportszerek, óvszer... Mindenről eszébe jut valami?
− Amerikában voltam és elmentem egy barkácsboltba. A barkácsboltot Homedepónak hívták, mindig fogok rá emlékezni. Ez az áruház olyan nagy volt, mint egy fél futballpálya, volt ott 35-féle csavarhúzó, 15-féle szerszámosláda, minden. Európában ekkor még nem volt olyan nagy a barkácspiac. Elkezdtem olyan dolgokat gyártatni Magyarországon, amilyenek a barkácsboltban voltak Amerikában. Ez bejött, mert óriási hálózatok jöttek létre Európában is.
− Ha jól értem, a nagy üzletek abból eredtek, hogy ön tízéves koráig Magyarországon élt, tehát volt köze az országhoz, de közben Nyugaton nőtt föl, és a kettő különbsége hozta a lehetőségeket.
− Igen. Ha volt ötletem, mindig Magyarországra hoztam. Mindig magyarnak éreztem magam. Magyarország volt a kiindulópont.
− Tudom, hogy kétlaki életet él. Korábban a hetét is megosztotta, három nap itt, négy nap ott... Mindenesetre kötődik Magyarországhoz is és Belgiumhoz is.
− Belgium, Luxemburg, Magyarország. Mindig mozgok. Útközben a legjobb talán.
− Ez illik ahhoz, amit a szakmáról is vall. Magyarországon van lakása, ugye?
− Nincs. Szállodában lakom.
− Akkor már nem érte volna meg venni egy lakást? Már csak az üzleti logika alapján is?
− Nem, nem érte volna meg. Kiveszek egy bútorozott lakást, arra valakinek vigyáznia kéne, nem, nem érte volna meg. A szállodákat meg lehet versenyeztetni, hogy ki ad jobb árat.
− És Belgiumban is szállodában lakik?
− Nem. Ott van lakásom, de nagyon keveset vagyok ott.
Rákosi cégét, az IKO Média Holding Zrt.-t a 2010-es választások környékén az Infocenter vállalatnak akarta eladni − erről született is egy előzetes megállapodás −, de végül a Fellegi Tamás tulajdonában álló cég nem vette meg az IKO Holdingot és jó néhány kapcsolt vállalkozását. A "megaüzlet" végül az anyacéggel, az RTL Csoporttal köttetett meg, de úgy, hogy az IKO jelentős része továbbra is Rákosi Tamás érdekeltségébe tartozik. A televíziózás lelke a tartalomszolgáltatás − vallja ma is, s ennek szellemében viszi tovább az IKO Production Kft.-t Ez a cég főleg az RTL-nek készít műsorokat, de más megrendelést is teljesít. Árbevétele 2011-ben kétmilliárd, tavaly 2,3 milliárd forint volt. Az IKO-csoport legértékesebb része ma is a kábeltévés cég, amelynek árbevétele 2011-ben 7,6 milliárd forintot tett ki. Bár a kábelhálózat egy részét eladta, a megmaradt hálózat így is roppant értékes. A médiabirodalomhoz tartozik továbbá − egyebek mellett − egy citylight plakátokat üzemeltető vállalkozás (MediaContact) és egy outdoor plakátoptimalizáló cég, az Odex.
A Belgiumban nevelkedett Rákosi Tamás már a nyolcvanas években jelentős üzleteket kötött Magyarországon. Ezek közül kiemelkedik a Dental-Coop, amely magyar fogtechnikusok munkáit szállította nyugat-európai pacienseknek, s később orvosi szolgáltatásokkal is kiegészült. A cégre jellemző, hogy még a 90-es években is az ország 150 legjövedelmezőbb vállalkozása között volt. Szintén Rákosi nevéhez fűződött az egykor piacvezető gumióvszer, a RaKo gumi gyártása is. E kettő már közel sem olyan jelentős, mint évekkel ezelőtt. A sokszínű befektetési palettáról nem hiányzik az optika sem, az Optiris szemüvegboltok ma is sok helyütt megtalálhatók az országban.
− Ez azért furcsa élet, nem szokványos.
− Biztos, hogy nem szokványos. Most elgondolkodhatnék, hogy tudnék-e másképpen élni, de nem hiszem. Most már biztos nem, annyira megszoktam ezt.
− Ez nem jár azzal, hogy az ember olyan igazi belga lesz? Hiszen a belga az, aki se nem flamand, se nem vallon. Se nem magyar, se nem belga.... Olyan, akinek sok helyen vannak gyökerei...
− Igen, én egy keverék vagyok. De ha megkérdezik tőlem, akkor azt mondom, hogy magyar vagyok. Büszke vagyok a származásomra. Tartozni valahová, az nagyon fontos. Nagyon, nagyon sokat köszönhetek Belgiumnak, hiszen megadta a lehetőséget tanulni, dolgozni. Tényleg nagyon hálás vagyok, de magyarnak érzem magam. Magyarországon érzem magam a legjobban.
− Tudja, hogy miért?
− Nem azért, mert elmegyek egy ház előtt és arra gondolok, hogy talán a nagypapám is erre járt. Nem tudom megmagyarázni, de a gondolkodásmódom a magyarra hasonlít a legjobban.
Napi Gazdaság, fotó: Kállai Márton
− Fifikásabb? Balkánibb? Mi a különbség a magyar és a belga gondolkozás között?
− A magyar sírva vigad. A belga egy kicsit hidegebb vérű.
− Miért mentek el innen a szülei 1956-ban? Részt vettek a forradalomban?
− Nem, csak úgy érezték, hogy innen el kell menni. Részben persze miattam is, hogy tudjak tanulni.
− Van testvére?
− Két nővérem van. Az egyik kinn, a másik itthon.
− Szétszakadt a család 1957-ben?
− Igen. Az utolsó pillanatban itt maradt a nővérem, aki élsportoló volt.
− Őt nem büntettek meg azért, hogy a családja elment?
− Nem. Tovább tudta folytatni a sportolói karrierjét.
− Ön tízéves volt ekkor. Idegen ország, idegen emberek...
− Igen, így visszagondolva nagyon nehéz volt. Napközben egy szót sem értettem abból, ami körülöttem történt. A gyerekek elég gonoszak is tudnak lenni, ők mindig idegennek neveztek vagy magyarnak.
− Csúfolták?
− Nem, csak mindig kívülálló voltam. Azt hiszem, akkor nagyon megkeményedtem.
− Azt jól tudom, hogy műsorgyártó cége, az IKO tíz országban van jelen?
− Nem számoltam, bevallom őszintén. Prágában vagyunk, Romániában, Szerbiában, Lengyelországban, Szlovéniában...
− Hobbija az autósport. Úgy tudom, versenyzőként is sikeres volt.
− Gokartoztam, motoroztam, az ilyen őrületekben mindig szívesen benne voltam. A belga csapat hat éven át volt világbajnok, és én abban a periódusban versenyeztem. Belga bajnok voltam. Még most is csinálom, csak már nem gokarttal. Most autózom.
− Milyen autóval?
− Oldtimerekkel és márkaversenyeken. Az izgalom, a sebesség, a hangulat vonz. Ezt így nagyon nehéz elmagyarázni, de ha csak közeledek egy pálya felé, már az illattól megőrülök.
− A gyerekeire rá tudott valamit ragasztani ebből?
− Hála Isten, utálják.
− Mit tervez? Az IKO-t továbbörökíteni nekik?
− Semmi ilyesmi. Egyetlen dolguk van: legyenek boldogok és csináljanak, amit akarnak. A fiam benne van a média bizniszben, a lányom orvostanhallgató.
− Ez jó, maga orvostanhallgatókként kezdte, ma meg médiával foglalkozik. Le sem tagadhatná őket...
- Hát, igen. Nem is akarom.
juliann, 2013.05.05 22:56
Idézet a cikkböl """ Igen, én egy keverék vagyok. De ha megkérdezik tőlem, akkor azt mondom, hogy magyar vagyok. Büszke vagyok a származásomra. Tartozni valahová, az nagyon fontos."""
Másik fontos idézet a cikkböl """ A gyerekeire rá tudott valamit ragasztani ebből? Hála Isten, utálják. Egyetlen dolguk van: legyenek boldogok és csináljanak, amit akarnak. """
Jó Hattyúdal !!!
troll, 2013.05.06 16:04
mindig a piacbol kell kiindulni.
ezert ilyen a tv musor, erre van sajnos igeny.