Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Az energiakereskedők előtt álló legnagyobb kihívás a decentralizáció, a dekarbonizáció és a digitalizáció - mondta a konferencián Felsmann Balázs, a Magyar Energiakereskedők Szövetségének (MEKSZ) elnöke, aki szerint a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése megjelenik egyfajta a társadalmi elvárásként is, sok iparági szereplőnél már versenyképességi tényezővé vált, hogy van-e valamilyen zöld programja.

Az utóbbi időszakban olyan új technológiát lettek elérhetőek, ahol a méretarányosság eltolódott, így a nagyfogyasztók is be tudnak csatlakozni a rendszerbe. A digitalizáción belül Felsmann elsőként az adatmenedzsmentet emelte ki, de jelentős változás hozhat a digitális ügyfélkezelés. "El tudunk Magyarországon képzelni egy olyan modellt, hogy a mobilon keresztül kötnek szerződést, azon keresztül versenyeztetik őket és mondják is le" - hangsúlyozta a MEKSZ vezetője. Egy biztos: nincs egyetlen üdvös út, a kereskedők mind-mind különböző utakat járnak.

És hogy mi befolyásolja a stratégiát? Számtalan tényező, így például az uniós és hazai energiastratégiák, az uniós célkitűzések (a megújulók érjék el az energiatermelés 50 százalékát 2030-ra), a regionális piac-összekapcsolások, azaz a határon átnyúló kereskedelem szerepének erősödése, a megújuló energia fajlagos árának csökkentése, az új szereplőként megjelenő energiatárolók, az e-mobilitás felfutása, a piac volatilitásának növekedése, illetve a szabályozási energia iránti növekvő igény.

Felsmann Balázs
Kép: Fotó: Horváth Balázs

Az energiakereskedőnek mindegy, hogy egy ország milyen energiamixet akar megvalósítani, kereskedői szemmel nézve minden kínálatnövelő termelő kapacitás létesítése pozitív, amennyiben az a termelő piaci feltételek mellett értékesít - tette hozzá Felsmann.

Az állami szerepvállalással kapcsolatban van egy-két kérdés, ahol "lehetne még mit tenni", ilyennek nevezte a különadókat: a Robin Hood-adó 31 százalék a normál 9 százalékos társasági adón felül, ami elriasztja a potenciális befektetőket. "Tegnap is találkoztam egy befektetői csoporttal, beszélgettünk, bejönnének a régióba, aztán megkérte, hogy magyarázzam el a Robin Hood-adót, hogy az valóban az-e, aminek látszik, azaz 40 százalékos adó. Mondtam, hogy ez valóban az. Erre megkérdezte, hogy akkor miért Magyarországon kössek üzletet?" - mesélte a MEKSZ vezetője, aki kiemelte azt is, hogy az államnak egyenlő versenyfeltételeket kell mindenkinek biztosítania, függetlenül a tulajdonosi háttértől.

Ha a hálózati cégeket is terhelő Robin Hood-adót hálózatfejlesztő beruházásokra lehetne költeni, az előttünk álló feladatlista gyorsan tisztulhatna. Ezt már Nagy Géza, az E.On Tiszántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója mondta, aki azt emelte ki, hogy mind középfeszültségen mind a kisfeszültségen érezhető, hogy a korábbi, klasszikus feladatok helyére más feladatok sora került. A háztetőkre kerülő, mind több napelemes rendszer miatt például az eddig egyirányú energiaáramlási irány is változik, amit már kezelni kell.

A közönségnek is, de másoknak is át kellene gondolniuk a válaszukat arra a kérdésre, hogy mi lesz az energiahálózatok legnagyobb kihívása. A korábban konferencián kérdésként feltett és a közönség által  megszavazott válaszok közül ugyanis a legkevésbé, mindössze 4,5 százalék látja úgy, hogy a fogyasztó megtartása a legfontosabb. Nagy Géza szerint az energetika hálózatok legnagyobb kihívására ugyanis úgy tehető föl, hogy "marad-e a fogyasztó egyáltalán a rendszerben?".

Gyakran hallja azt a vélemény, hogy miután a napelem felkerült a háztetőre, a tulajdonos energiatárolásban is gondolkodni kezd. A tárolók kérdése műszakilag és kereskedelmileg is közelebb kerül a lakossági termelő-fogyasztóhoz - mondta az áramhálózati szakember. Ma már tervezhető és meg is fizethető egy olyan komplex rendszer, ami egy elektromos autót és a háztartást is el tudja látni egy napelem és tárolórendszer segítségével, mindenféle hálózati rásegítés nélkül. Ez a szigetüzem a kétautós modellre a mai technológiai fejlettsége mellett még nem nagyon menne - mondta Nagy, majd egyből hozzátette: a világ viszont ebbe az irányba halad.

Ha a hálózatműködést segítő tárolós beruházások megvalósulnak (ilyet a tiszántúli áramhálózati cég kisfeszültségen már üzemeltet, középfeszültsége pedig már több helyen is tesztel), azok elsősorban kényelmesebbé teszik a helyzetet az ügyfeleknek. Ugyanakkor a hálózati tárolóval sokkal bonyolultabb lesz a hálózat működtetése. Ennek a beruházási vonatkozású terheit pedig nem lehet csak a hálózati cégekre hárítani - tette hozzá Nagy Géza.

Mindent átalakíthat a digitalizáció

Azt mindenki érzi, hogy az energiaipar jelentős átalakuláson megy keresztül, egyre többen beszélnek forradalomról - mondta Kiss Csaba, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese.

Ennek számos területe van: dekarbonizáció, elektrifikáció, ügyfélaktivizálás, decentralizáció, digitalizáció és az energiarendszerek konvergenciája. Kiss ezek közül is kiemelte a digitalizációt mondván, az olyan változásokat hozhat, amiket korábban el sem tudtunk képzelni, legyen szó automatizálásról, okoshálózati megoldásokról, fogyasztói viselkedésről vagy hibák megtalálásáról.

Kiss Csaba
Kép: Fotó: Horváth Balázs

Amennyiben el szeretnénk érni az EU által kitűzött szén-dioxid-csökkentési célt, úgy az komoly feladat lesz, hiszen a fogyasztás folyamatosan nő. A célt minden ország a saját adottságainak megfelelően fogja elérni, de az szinte biztos, hogy uniós szinten jelentősen nőni fog a nap- és szélenergia, a nukleáris energia és a földgáz megmarad, míg a szén szépen lassan kikerül az energiamixből.

A magyar helyzet a következő: a napenergia növekedése jelentős lesz, a geotermikus és vízenergiatermelés valószínűleg marad alacsony szinten, ahogy a szélenergia is. A megújuló termelés nálunk tehát főleg napenergiát jelent, ami nagyon időjárásfüggő, így a rendszer flexibilitása kulcskérdéssé válik a jövőben - emelte ki Kiss, aki elmondta azt is, hogy az MVM Csoport jelenleg termelő megújuló portfóliója 23 MW szél-, csaknem 78 MW nap- és 7,4 MW kis vízerőműből áll.