Ha itt lakik Magyarországon, évekkel kevesebbet fog élni

A megélhető évekre Magyarországon területenként erősen eltérő esély nyílik - derül ki a KSH 2012-es halandósági statisztikájából. Ha Ön olyan 45 évesnél idősebb férfi, aki községben lakik, nagyon vigyázzon magára, ugyanis ugrásszerűen romlanak az életesélyei a városban lakókéhoz képest. Az esélybeli különbségek okainak feltárására egészségszervezési elemzéseket és megfelelő ellenintézkedések kidolgozását szorgalmazza Poller Imre egészségügyi szakértő.
Napi.hu, 2014. március 7. péntek, 07:20
Fotó: Napi.hu

A KSH 2012-es részletes adatai szerint - az OECD-adatokkal egybevágóan - egy 2012-ben született gyermek várhatóan 75 évig él. Az átlag fiúgyermeknél 71 évet, a lányoknál 78,3 évet jelent. A területi megoszlás szerint a legjobb a helyzet Budapesten, ahol a fiúgyermekek várható átlagos élettartama 73,7 év, a leánygyermekeké pedig 79,6 év.

1970-ben az OECD országaiban 70 év volt a születéskor várható átlagos élettartam, a legmagasabb a Svédországban volt 74,8 évvel, a legalacsonyabb pedig Indiában, 49 évvel. A magyarországi 69,2 év ekkor csaknem megfelelt az OECD átlagának.

Az eltelt huszonkét év alatt számos országban ugrásszerű javulás következett be, 2012-re az OECD országainak lakóinak várható átlagos élettartama 80 évre nőtt, csak két országban (Oroszország és Dél-Afrika) maradt lényegében változatlan. 22 év alatt Magyarországon 5,8 évvel tolódott ki az élet várható befejezése, ezzel 75 évre emelve a születéskor várható átlagos élettartamot.

Mielőtt azonban még elégedetten hátradőlnénk, le kell szögezni, hogy a vizsgált negyvenegy ország közül - a két gyakorlatilag stagnáló országot is beleértve - ez a harmadik legkisebb növekedés - hívja fel a figyelmet Poller Imre.

Dél-Koreában 19, Indiában - igaz, mint láthattuk, volt honnan - 16 éves növekedés történt, de még a szintén sereghajtó Lengyelországban is 6,9, Szlovákiában pedig 6,2 évvel javultak az életkilátások.

A legrosszabbul a kisvárosokban, községekben lakók várható átlagos élettartama alakul, márpedig a magyar lakosság több mint a fele 25 ezernél kisebb lakosú településeken él - ez a férfiaknál 69,7, illetve a nőknél 77,5 évet jelent. Azaz egy falun felnövő magyar férfi 4, egy nő pedig 2 évvel rövidebb élethosszra számíthat a fővárosiakhoz képest, és egy vidéki községben élő férfi várható átlagos élettartama 5,3 évvel marad el az összegzett magyar átlagtól - elemzi az adatokat Poller Imre.

45 éves kor után már látható a lakóhelyfüggő romlás

A halálozási gyakoriság szerint az első egy év a kritikus, majd 45 éves korig nem látszanak jelentősebb területi különbségek. Ezer budapesti fiú újszülött közül 997 éri meg az egy éves kort, 995 a 20 éves kort, 977 a 45 éves kort, 829 a 65 éves kort, és 524 a 80 éves kort. A községekben élő fiúgyermekek közül 993 éli meg az egy éves kort, 990 a 18 éves kort, 965 a 45 éves kort, de már csak 769-en érik meg a 65. életévüket, és 411-en a 80 évet. Azaz negyvenöt éves kor után ugrásszerűen romlanak a községekben lakó férfiak életesélyei.

Hasonló, de nem akkora különbségeket mutat a női életesély. Ezer budapesti leánycsecsemő közül 996 éri meg az egy éves kort, 995 a 20 éves kort, 988 a 45 éves kort, 913 a 65 éves kort, és 710 a 80 éves kort. A községekben élő leánygyermekek közül 993 éli meg az egy éves kort, 991 a 18 éves kort, 980 a 45 éves kort, 894-en érik meg a 65. évet, és 679-en a 80 évet. Ugyanakkor az világosan látszik, hogy a férfiak életesélyei a nőkhöz képest lakóhelytől függetlenül jelentősen romlanak a 45 éves kor után, 100 férfiból csak 80 éri meg a nyugdíjas kort, míg a nők közül 100-ból 90-en.

Elgondolkodtatóak a megyei különbségek is. Budapesten ezer fiúgyermekből 997 éri meg az első év végét, míg a legrosszabb adatot jelző Somogyban csak 988. A 45 éves férfiúi életkor elérésére a legjobb az esély Pest megyében (97,8 százalék), míg a legrosszabb helyzetű Borsod-Abaúj-Zemplén megye 95,9 százalékkal. A 45. évüket legnagyobb valószínűséggel a Pest megyei leánygyermekek töltik be  (98,5 százalék),  a legjobbak a mutatók Budapesten (98,8 százalék), míg Borsod - Abaúj-Zemplén megye ebben is utolsó 97,5 százalékkal.

A borsodi férfiak negyede nem éri meg a nyugdíjkorhatárt

A nyugdíjas kor elérésére Budapesten a legjobbak a férfiak esélyei (82,9 százalék), míg a legrosszabbak Borsod-Abaúj-Zemplénben (75,2 százalék), ami annyit jelent, hogy négy borsodi férfi közül csak három éli meg a nyugdíjkorhatárt. A nőknek Budapest és Veszprém megye kínálja erre a legjobb lehetőséget (91 illetve 92 százalékkal), és a legrosszabb újra BAZ megye, 87,5 százalékkal.

Az eltérő megyei halálozási értékek mögött meghúzódó okok bizonyosan összefüggenek a terület gazdasági helyzetével, infrastrukturális fejlettségével, jóval kevésbé nyilvánvaló az összefüggés a terület egészségügyi ellátási rendszerével - hívja a fel a figyelmet Poller Imre.

A kifejezetten rossz egészségügyi struktúrával rendelkező Pest megye életkorra vetített várható halálozási értékei alig egy-két százalékkal maradnak el a budapesti értékektől. Világosan látszik azonban az is, hogy az északi, rossz gazdasági pozíciójú, rossz szociális helyzetű lakossággal rendelkező megyék közül Heves és Borsod adatai lényegesen rosszabbak Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Bihar adataihoz képest, mely két megyében viszont egyértelműen erősebb az egészségügyi ellátó rendszer.

Fiatalon még jól hat a falusi levegő

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adatokat más szempontból is elgondolkodtatónak tartja a szakértő. A megye férfilakosságánál 45 éves korig a községekben lakók életesélyei jobbak, mint a megye városaiban vagy a Miskolcon élők életesélyei, ezt követően viszonyt gyorsan romlanak. Egy miskolci férfinak 78.5 százalék az esélye a nyugdíjas kor elérésére, egy borsodi községben lakónak pedig 73 százalék. A nőknél egészen más a helyzet, a borsodi községekben lakó nők életesélyei folyamatosan (bár nem jelentősen) rosszabbak a megye városaiban vagy a megyeszékhelyen lakó nők esélyeihez képest.

Az elmúlt 22 év alatt Magyarország lakosainak várható átlagos élettartama növekedett, de területenként igen eltérően. A különbség már most is akkora, hogy egyes kritikus területeken, megyékben átfogó gazdasági - szociológiai - egészségszervezési elemzéseket kellene végezni a konkrét okok meghatározására, és a megfelelő ellenintézkedések kidolgozására, majd végrehajtására - hangsúlyozza Poller Imre.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

acdc, 2014.03.08 16:45

A magyar integrálódik a fejlett Európába csak nem itthon, mert itt nem úgy mennek a dolgok.
Tudás és szorgalom helyett a nyelv hossza a lényeg és ez így is fog maradni
Itt átvesz a helyét egy ázsiai nép.
Én ismerem azt az 1%-nyi cigányt a munkahelyemen akinek van szakmája és kiváló hegesztő,lakatos,gépkezelő stb.
Néha azt mondom, bárcsak az összes dolgozó hozná ezt a szintet.
De amint kilépek onnan az utcára és meglátom a maradék 99-et...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

acdc, 2014.03.08 16:31

@Zodiakus: Itthon vagy halára dolgozza magát az ember, vagy éhen döglik.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.08 15:54

@Saxon: ..majd csökken ,mert szűkül az élettér ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Saxon, 2014.03.08 13:25

@jobbajobb:
Bár eltünnének, de sajnos nem fognak: hullanak ugyan - hála az égnek- , de a szaporodásuk elképesztő mértékű.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

jobbajobb, 2014.03.08 13:22

@Zodiakus: A kilátástalanság,munkanélküléség,esetleg éhezés,nagyban csökkentik az életkort.


..ezért kellene a cigányoknak tanulni ,dolgozni ....,mert eltűnnek a történelemből...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html