A Hableánnyal ütköző szállodahajót követő hajó (Viking Idun) ukrán kapitányát a Budapesti Rendőr-főkapitányság gyanúsítottként hallgatta ki harmincöt rendbeli segítségnyújtás elmulasztása vétségének megalapozott gyanúja miatt.

A Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség egy évvel ezelőtt indítványt tett a nyomozási bíróhoz a kapitány bűnügyi felügyeletének elrendelésére az eljárásban való jelenlétének biztosítása céljából. A bíróság a bűnügyi felügyeletet elrendelte és azóta meg is hosszabbította azzal, hogy havonta egyszer jelentkeznie kell a gyanúsítottnak a rendőrségen.

Kapcsolódó

A világjárvány miatt a gyanúsított egyes jelentkezések alól szabályszerűen kimentette magát, azonban megállapítható, hogy nem szökött meg.

Az ügyészség indítványozta, hogy a bíróság a 2021. január 30-ig meghosszabbított bűnügyi felügyeletet további 4 hónappal hosszabbítsa meg változatlan feltételekkel, és utasítsa el a védőnek a bűnügyi felügyelet megszüntetésére irányuló indítványát. A bíróság a kényszerintézkedést - a védő indítványának elutasítása mellett - 3 hónappal, 2021. április 30-ig hosszabbított meg, és emellett nem személyes, hanem telefonos jelentkezési kötelezettséget írt elő a gyanúsítottnak.

Fellebbezést nyújtottak be

A végzés ellen a kerületi ügyészség fellebbezést nyújtott be, mert szerintük a büntetőeljárási törvény szerint a bűnügyi felügyelet a terhelt szabad mozgáshoz és a lakóhely, illetve a tartózkodási hely szabad megválasztásához való jogát korlátozza.

Az ügyészség álláspontja szerint

csak olyan magatartási szabályt lehet előírni ennek a kényszerintézkedésnek a keretében, amely fizikailag korlátozza a terheltet a szabad mozgáshoz való jogában. A telefonos jelentkezés a mai, modern technika mellett már semmiféle fizikai korlátozásnak nem minősül, így a törvény által deklarált célnak nem felel meg.

A kérdésben másodfokon a Fővárosi Törvényszék hozza majd meg a döntést.

Ilyet még a legtapasztaltabb büntetőjogászok sem láttak

Még a legtapasztaltabb büntetőjogászok sem emlékeznek olyan esetre, hogy akit magyar bíróság kényszerintézkedéssel sújtott, törvényesen elhagyhatta volna az országot. A Viking Idun kapitányával mégis ez történt. A büntetőeljárásról szóló törvény széles körben lehetőséget nyújt a leg­enyhébb kényszerintézkedés, a bűnügyi felügyelet alkalmazására, viszont nem írja elő kifejezetten, hogy az nem hajható végre külföldön - írta korábban a Magyar Nemzet.

A kapitány azért ragadt Ukrajnában, mert a Covid-járvány miatt leállt a dunai hajózás.

A Fjodor S. által vezetett hajó a tragédia utáni percben ért a helyszínre és átgázolt a roncsokon, valamint a vízbe esett testeken. A Hableányról a vízbe zuhant három dél-koreai túlélő is arról beszélt a tanúvallomásában, hogy az ütközés utáni pillanatokban majdnem elgázolta őket egy nagy hajó. Az Idun kapitánya tagadta a meggyanúsításakor, hogy tudta volna, emberek vannak a vízben, és hogy bűncselekményt követett volna el, amikor nem állt meg segíteni.

A bizonyítékok szerint ugyanakkor a balesetről értesült a két testvérhajó, ugyanis a Sigyn és az Idun kapitányai oroszul megtárgyalták rövidhullámú rádión, hogy valami történt. Fjodor S. azt tudakolta Jurij Csaplinszkijtől, a Sigyn kapitányától, hogy mi történt.

A Viking Sigyn szállodahajó 2019. május 29-én a Margit híd közelében ütközés után maga alá gyűrte a Hableány sétahajót, amely elsüllyedt. A sétahajón 35-en voltak: 33 dél-koreai turista és a kéttagú magyar személyzet. Hét turistát sikerült kimenteni, 27 áldozat holttestét megtalálták, egy dél-koreai utast továbbra is eltűntként tartanak nyilván.