Halálos számok: Magyarország mégis elbukhatja az uniós elvárást

A május óta romló statisztika miatt könnyen lehet, hogy Magyarország mégsem tudja teljesíteni azt az uniós elvárást, amely szerint 2001-hez képest a felére kellene csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát.
NAPI, 2010. november 18. csütörtök, 11:04

Bár az év első három negyedévében az egy évvel korábbinál 10 százalékkal kevesebb személysérüléses közúti közlekedési baleset történt Magyarországon, a halálos balesetek száma 16, a súlyos sérüléssel járóké pedig 12 százalékkal csökkent, mégis veszélybe került egy uniós elvárás teljesítése.

Arról van szó, hogy 2010-re kellett volna a 2001-es 1239 eset felére csökkenteni a közúti balesetek halálos áldozatainak számát. A féléves adatok alapján - amelyek 2009 azonos időszakához képest még 20 százalékos apadást mutattak - úgy tűnt, hogy ez éppen teljesíthető lesz. A KSH által most közölt háromnegyedéves statisztika alapján - amely 535 halálos áldozatot mutat, 13 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál - ugyanakkor gyakorlatilag kizárható a cél idei elérése.

Éven belül ráadásul romlott a helyzet, hiszen a halálos balesetek száma 2009 azonos hónapjaihoz viszonyítva májusig csökkenő tendenciát mutatott, attól kezdve viszont növekvőt. Szeptember hónapban már 43 százalékkal magasabb volt a halálos kimenetelű balesetek száma - igaz, 2009 szeptemberében 40 százalékkal kevesebb baleset történt, mint az azt megelőző évben. Ötéves idősorban vizsgálva az adatot, átlagosan 82 baleset történt szeptemberben, szemben az idei 67 balesettel.

Amint arról korábban beszámoltunk, a Közlekedéstudományi Intézet tanulmánya szerint az ország egésze 2008-ban 469,2 milliárd forint társadalmi-gazdasági veszteséget szenvedett el a közúti balesetek miatt. Ez az éves GDP 1,8 százalékának felel meg, ami jelentős javulást mutat az egy évvel korábbi 533,5 milliárd forinthoz illetve 2,1 százalékhoz képest. Az idei kedvezőbb statisztika várhatóan kisebb veszteséget is jelent majd még akkor is, ha a GDP csökkent a 2008-ashoz képest.

A veszteségérték meghatározásakor a termelés - időleges vagy végleges - kiesését, az okozott tárgyi és környezeti kárt, a baleset miatt keletkezett forgalmi torlódás okozta veszteséget (a dugóban elvesztegetett időt és a magasabb üzemanyagfogyasztást), a mentés, a kórházi ellátás, a temetés költségeit, a kifizetett táppénzt, a műszaki mentés, a rendőri, a bírósági és az ügyészi tevékenység költségeit veszik számba. Ezek jól kalkulálható, becsülhető értékek, de a teljes kárhoz hozzá tartozik az elveszett vagy csökkent életminőség is. Ez utóbbit ún. fizetési hajlandóság módszerével értékelik.

Ezzel együtt számolva egy közúti baleseti halál mintegy 250-260 millió forint veszteséget jelent.

A közel 470 milliárdos tavalyelőtti veszteség három nagy csoportra osztható: 42-43 százalékot tesz ki a termeléskiesés, a biztosítók által térített tárgyi kár aránya 23-24 százalék, a lakossági és munkaadói kiadás súlya pedig 24 százalék.
A veszteségelemeket vizsgálva a legnagyobb súllyal a balesetek által okozott tárgyi kár szerepel (43,5 százalék), majd a közúti torlódás, időkiesés (24,9 százalék) és a halálozás miatti emberitőke-veszteség következik (22,7 százalék).

A tanulmány ugyanakkor hangsúlyozza: a balesetek által okozott társadalmi-gazdasági veszteségérték egyetlen haszna a balesetmegelőzési intézkedések gazdasági hatékonyságának megítélésében van.

HOZZÁSZÓLÁSOK