Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A hatályos jogszabályok értelmében a jelenlegi európai uniós cukoripari rendtartás kvótaszabályozás és a cukortermelés támogatási rendszere 2015. október 1-jétől megszűnik. A cukorrépa-termelést és a kristálycukor-előállítást ezt követően a piaci viszonyok határozzák majd meg, és az európai cukortermelés valószínűleg versenyhátrányba kerül a jóval olcsóbb cukornád alapú cukortermeléssel szemben. Emiatt Európában a termelés a legversenyképesebb régiókra koncentrálódhat és Magyarország önellátása is csak abban az esetben lesz megvalósítható, ha erre az ágazat a jelenlegi kvótaszabályozás keretein belül megfelelő módon felkészül - derül ki Fazekas Sándor agrárminiszter válaszából, amelyet Magyar Zoltán jobbikos országgyűlési képviselő írásos kérdésre adott.

Tovább maradhat a támogatás

A Közös Agrárpolitika reformja során képviselt álláspontunk az, hogy Magyarország nem ért egyet a kvótarendszer 2015-ben történő megszüntetésével . Érdekünk, hogy a jelenlegi cukorpiaci szabályozás és a hozzá kapcsolódó támogatási rendszer legalább 2020-ig maradjon fenn, és legyen lehetőség az önellátási szint eléréséig történő kvótabővítésre is. Álláspontunkat a tagállamok széles köre támogatja, tehát a helyzet nem reménytelen - tete hozzá a miniszter.

A végső döntés előtt várhatóan nagy nyomás lesz az Európai Bizottságon (EB), Budapest törekszik álláspontjának maradéktalan érvényesítésére. Jelenleg a legnagyobb valószínűsége annak van, hogy az EB a cukorpiaci szabályozás fokozatos kivezetését kínálja majd fel a tagállamoknak, hasonlóan a tejágazathoz. Ebben az esetben Magyarország érdeke, hogy minél magasabb kvótanövelést érjen el.

Az előző évekhez hasonlóan a tárca továbbra is törekszik az ágazat maximális támogatásának biztosítására. Az elmúlt évben az alábbi jogcímeken nyújtott a magyar cukortermelőknek támogatást:

- cukorrépa termelők nemzeti támogatására 2,8 milliárd forintot

- területalapú támogatáshoz kapcsolódó elkülönített cukortámogatásra 12,4 milliárd forintot

- cukoripar szerkezetátalakításának támogatására 1,84 milliárd forintot.

Messze már a cukorönellátás

Magyarország ma a 300-320 ezer tonnás éves cukorfogyasztásnak csupán harmadát képes megtermelni, a hazai gazdaság a korábbi cukorexportálóból importra szoruló, kiszolgáltatott pozícióba került. A rendszerváltás idején még összesen 12 cukorgyár működött, mintegy 600 ezer tonna kapacitással. Mára az egyetlen megmaradt - külföldi tulajdonú - cukorgyár Kaposvárott működik. A privatizációs eljárások során tulajdont szerzett külföldi befektetők az évek folyamán - különösen az EU cukorpiaci reformjától ösztönözve - a gyárakat bezárták, a termelést megszüntették - állapította meg a miniszter.

A cukorgyárak privatizációjának, a magyar cukoripar leépítésének hátterét 2011-ben országgyűlési vizsgálóbizottság tárta fel. A bizottság megállapította, hogy a privatizáció, illetve az uniós csatlakozási tárgyalások során az akkori magyar kormányzat teljesen elhibázott stratégiája vezetett a magyar cukoripar megszűnéséhez. Magyarországon nem a kormányzati lehetőségek hiányoztak cukorgyáraink megtartásához, hanem a kormányzati szándék. Ezzel szemben a jelenlegi kabinet elkötelezett a hazai cukorgyártás felélesztése, és az elvesztett pozícióink visszaszerzése iránt - szól a hivatali optimizmus.

Ehhez képest a képviselő kérdésében konkrétumokra kérdezett rá, ám választ nem kapott. Így többek közt azt szerette volna megtudni, hogy mikorra várható a kormány által már sokszor ígért hazai cukorstratégia; hány esetben indult eljárás olyan személyek ellen, akik részt vettek a hazai cukoripar szétverésében; a kormány és a szaktárca milyen konkrét intézkedéssel kívánja segíteni azokat a gazdaszövetkezéseket, melyek 1-1 kisebb cukorgyár üzemeltetésére készülnek.