Hamarosan megszólal Varga - lesz-e újabb csomag?

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter sajtótájékoztatót tart ma az Európai Uniónak (EU) benyújtandó, aktualizált konvergenciaprogramról.
NAPI, Inforádió, 2013. április 16. kedd, 08:13
Fotó: Napi.hu

A miniszter egy hétfői rendezvényen - ahol az új babakötvénnyel kapcsolatos tervekről is beszámolt - közölte, hogy a konvergenciaprogramban nem várható az adósságpálya jelentős változtatása. Hozzátette: az uniós pénzügyminiszterek hétvégi, dublini találkozója is arról győzte meg, hogy Magyarország azon országok között van, amelyek esetében az Európai Unió megszüntetheti a túlzottdeficit-eljárást.

Magyarországnak, amely 2004-es európai uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, április végéig kell átadnia legújabb konvergenciaprogramját az EU-nak.

A dokumentumból egyebek között az ismerhető meg, hogy a kormány milyen gazdasági növekedési pályát vázol fel, milyen újabb előrejelzéseket ad a legfontosabb makrogazdasági adatokra, teljesíthetőnek tartja-e az idén kitűzött 2,7 államháztartási hiánycélt és a 2014-re célzott 2,5 százalékos deficitet.

Amint arról beszámoltunk, a makropálya jelentősen megváltozott az elmúlt három hónapban és a bevételekkel is komoly bajok vannak, így vélhetően idén sem ússzuk meg évközi kiigazítás nélkül. A kérdés gyakorlatilag így az, hogy ezt most, vagy csak később jelentik-e be.

Az idei költségvetés még 0,9 százalékos gazdasági növekedésre, 4,2 százalékos inflációra, valamint 285 forintos euróárfolyamra épült. E három sarokszámból a jelenlegi trendek szerint egy sem teljesül: a gazdasági növekedés prognózisát az MNB 0,5 százalékra vette vissza (ami már némi kincstári optimizmust is tükröz, a valósághoz közelebb állhat a nullaszázalékos stagnálás). Az inflációnak épp a kormány vágott alá: az eredetileg 4,2 százalékos, majd decemberben 5,2 százalékosra emelt prognózis után vezették be januárban a 10 százalékos rezsicsökkentést, így ma már az elemzők 2 százalékos éves inflációt sem tartanak kizárnak − ez számottevő költségvetési kockázatot jelent a fogyasztási és jövedéki adóknál. Az euró átlagos árfolyama az első negyedévben 296,5 forint volt, ami messze esik a tervezett 285 forintól, ám ennek elérése − szigorúan matematikai alapon − még nem zárható ki. Számítások szerint szerint csak a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt 200−250 milliárd forintos kockázat épült fel a büdzsében az eddig ismerteken túl, amit értelemszerűen ellensúlyozni kell majd költségvetési intézkedésekkel.

A kockázatokkal szemben (ide tartozik még az e-útdíj, az online pénztárgépek, a tranzakciós adó és a telekomadó-visszafizetési kötelezettség) áll a még érintetlen 400 milliárd forintos országvédelmi alap, amely biztos hátországot jelent a kormány számára, és lehet még spórolni a költségvetés általános tartalékán is. Utóbbiból a kormány az első negyedévben elköltött 22 milliárdot, ám még így is maradt 78 milliárd az előre nem látható kiadásokra, amiből a korábbi évek tapasztalatai szerint 40-50 milliárd bármikor zárolható.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Blama, 2013.04.16 11:49

A kétharmad az eddigi legdialektikusabb kormány.

Minden nem-csomag egyszerre önmaga ( nem-csomag ) és önmaga ellentéte is ( csomag ).

Amikor egy nem-csomag csomagról van szó, akkor az egy olyan csomag, amely nem-csomag formáját ölti.

Ezt várhatjuk tehát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

coni, 2013.04.16 11:38

HunTao,

"Csomag hülye gyerekeknek". Aki nem képes 3 évre visszamenőleg megnézni a számláit és főleg nem látja át, a csak lakossági(!) rezsicsökkentés minden más területen áremelkedést generál.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

HunTao, 2013.04.16 10:25

A szemétszállítás díja már most nőtt, hogy majd júniusba lehessen csökkenteni, sok értelme volt. :-)
Mégis milyen csomag lesz? na vajon mi... emelik a tranzakció adó mértékét...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

coni, 2013.04.16 09:43

Szerintem csak rövid távú infláció csökkentő hatása lesz a rezsi csökkentésnek, pláne, hogy úgysem lesz hosszú távon fenntartható a rezsiárcsökkentés, mert a beruházások csökkenése működési gondokkal fog járni, sőt szolgáltatás kimaradással esetenként.

De addig a kisebb árnak kisebb adótartalma van, ez a költségvetési bevételt csökkentheti, de mivel a nem lakossági felhasználásnál emelkedik a rezsi ár amit kénytelenek lesznek a cégek tovább adni, már közép távon nőni fog az infláció, pontosabban stagfláció lesz (fogyasztás nem, csak az ár nő).
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antiokheiai, 2013.04.16 09:34

valaki, aki tanultabb ezen a téren, kérlem magyarázza el nekem ezt:

"Az inflációnak épp a kormány vágott alá: az eredetileg 4,2 százalékos, majd decemberben 5,2 százalékosra emelt prognózis után vezették be januárban a 10 százalékos rezsicsökkentést, így ma már az elemzők 2 százalékos éves inflációt sem tartanak kizárnak ? ez számottevő költségvetési kockázatot jelent a fogyasztási és jövedéki adóknál."

igazából nem látom a mögöttes folyamatot, hogy egyáltalán mi köze van a rezsicsökkentés hatásaként jelentkező dezinflációs nyomásnak a jövedékiadó köteles termékek forgalmára.
Továbbá azt gondolom, hogy a rezsicsökkentés egyrészt az inflációt csökkenti közvetlenül, de közvetett hatásként az így a lakosságnál jelentkező többlet forrásnak inkább infláció növelő hatásúnak kellene lenni, mert keresleti oldalról jelentkezik, ezért nem értem, mi a fogyasztási kockázat?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html