Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A miniszter egy hétfői rendezvényen - ahol az új babakötvénnyel kapcsolatos tervekről is beszámolt - közölte, hogy a konvergenciaprogramban nem várható az adósságpálya jelentős változtatása. Hozzátette: az uniós pénzügyminiszterek hétvégi, dublini találkozója is arról győzte meg, hogy Magyarország azon országok között van, amelyek esetében az Európai Unió megszüntetheti a túlzottdeficit-eljárást.

Magyarországnak, amely 2004-es európai uniós csatlakozása óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, április végéig kell átadnia legújabb konvergenciaprogramját az EU-nak.

A dokumentumból egyebek között az ismerhető meg, hogy a kormány milyen gazdasági növekedési pályát vázol fel, milyen újabb előrejelzéseket ad a legfontosabb makrogazdasági adatokra, teljesíthetőnek tartja-e az idén kitűzött 2,7 államháztartási hiánycélt és a 2014-re célzott 2,5 százalékos deficitet.

Amint arról beszámoltunk, a makropálya jelentősen megváltozott az elmúlt három hónapban és a bevételekkel is komoly bajok vannak, így vélhetően idén sem ússzuk meg évközi kiigazítás nélkül. A kérdés gyakorlatilag így az, hogy ezt most, vagy csak később jelentik-e be.

Az idei költségvetés még 0,9 százalékos gazdasági növekedésre, 4,2 százalékos inflációra, valamint 285 forintos euróárfolyamra épült. E három sarokszámból a jelenlegi trendek szerint egy sem teljesül: a gazdasági növekedés prognózisát az MNB 0,5 százalékra vette vissza (ami már némi kincstári optimizmust is tükröz, a valósághoz közelebb állhat a nullaszázalékos stagnálás). Az inflációnak épp a kormány vágott alá: az eredetileg 4,2 százalékos, majd decemberben 5,2 százalékosra emelt prognózis után vezették be januárban a 10 százalékos rezsicsökkentést, így ma már az elemzők 2 százalékos éves inflációt sem tartanak kizárnak − ez számottevő költségvetési kockázatot jelent a fogyasztási és jövedéki adóknál. Az euró átlagos árfolyama az első negyedévben 296,5 forint volt, ami messze esik a tervezett 285 forintól, ám ennek elérése − szigorúan matematikai alapon − még nem zárható ki. Számítások szerint szerint csak a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt 200−250 milliárd forintos kockázat épült fel a büdzsében az eddig ismerteken túl, amit értelemszerűen ellensúlyozni kell majd költségvetési intézkedésekkel.

A kockázatokkal szemben (ide tartozik még az e-útdíj, az online pénztárgépek, a tranzakciós adó és a telekomadó-visszafizetési kötelezettség) áll a még érintetlen 400 milliárd forintos országvédelmi alap, amely biztos hátországot jelent a kormány számára, és lehet még spórolni a költségvetés általános tartalékán is. Utóbbiból a kormány az első negyedévben elköltött 22 milliárdot, ám még így is maradt 78 milliárd az előre nem látható kiadásokra, amiből a korábbi évek tapasztalatai szerint 40-50 milliárd bármikor zárolható.