Egyre kevesebb magyar venne hamis terméket

A lakosságnak csak a 11 százaléka vásárolt az elmúlt egy évben hamis termékeket, azonban a magyarok egyre kisebb hányada ismeri fel azok egészségkárosító hatását, és a hamisított árucikket vásárlók felelősségre vonásáról is enyhébben vélekednek - derült ki a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) és a Tárki legfrissebb éves fogyasztói kutatásából.
Szász Péter, 2020. november 18. szerda, 12:35
Fotó: Pixabay

Az elmúlt tíz évben a 2019 és 2020 júliusa közötti időszakban volt a legalacsonyabb a hamis terméket vásárlók aránya, de rámutat arra is, hogy a lakosság 80 százaléka egyáltalán nem vásárolna hamis vagy kétes forrásból származó terméket - idézi az MTI a kutatást.

A korábbi évekhez hasonlóan idén is a hamisított márkás ruházat volt a legkelendőbb az illegális termékek között, a válaszadók 14 százaléka szerzett be ilyen típusú árucikkeket. Hamis illatszert a válaszadók 5 százaléka vásárolt, illegális programokat szintén 5 százalékuk töltött le vagy fogadott el, nem megbízható forrásból származó élelmiszert 4 százalékuk-, CD-t vagy DVD-t és nem patikából származó gyógyszert egyaránt 1-1 százalékuk vásárolt idén.

Azok közül, akik az elmúlt egy évben vásároltak hamis terméket, a legtöbben, 62 százalékuk a beszerzett termék alacsonyabb árát jelölték meg fő motivációjuknak. Emellett fontos tényezőnek jelölték meg a minőséget is, 59 százalékuk ugyanis azért választott illegális forrásból származó termékeket, mert elégedett volt annak minőségével, további 45 százaléknak pedig nem játszott szerepet a döntésben az adott termék legalitása.

A hamisítás veszélyeinek megítélésével kapcsolatban az előző évekkel összehasonlítva jelentősen csökkent azoknak a válaszadóknak az aránya, akik szerint a hamisítás valóban veszélyes az egészségre: míg a korábbi években folyamatosan 70 százalék felett volt ez az arány, addig idén mindössze a kitöltők 62 százaléka tulajdonított egészségkárosító hatást a hamis árucikkeknek.

A korábbi évekhez képest egyre kevesebben értékelik bűncselekményként a hamisítványok terjesztését: 2020-ban csupán a megkérdezettek 54 százaléka tartja bűncselekménynek a hamisítványok eladását, 18 százalékuk szerint pedig nem törvénybeütköző a hamis áruk terjesztése. A lakosság több mint a fele (56 százaléka) büntetné a mostaninál szigorúbban a hamisítókat és a terjesztőket.

A kutatásból az is kiderült, hogy idén csak a válaszadók 28 százaléka gondolja, hogy a hamis termékek vásárlóit felelősségre kell vonni - ez 7 százalékpontos visszaesést mutat a tavalyi eredményekhez viszonyítva.

HOZZÁSZÓLÁSOK