Magyarországon 16 milliárd forintos, uniós szinten 4,3 milliárd eurós (1371 milliárd forint), ilyen jellegű hamisításból eredő gazdasági kárt regisztráltak 2014-ben, emellett a fogyasztókat további 2,3 milliárd euró (729 milliárd forint) értékű veszteség is érte - közölte a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) csütörtökön.

Magyarország a 17 vizsgált uniós ország közül a harmadik lett Luxemburg és Görögország után, ahol a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 25,4, illetve 21,9 százalékát hamisították. Az unióban a legtöbb szabálytalanságot a szeszesitaloknál jegyezték fel, ezt követték a különböző zöldségek, gyümölcsök és gabonafélék, a nyers húsok és húsipari termékek, a sajtok, majd a borok, végül a sörök.

Ugyanakkor a borok teszik ki az oltalom alatt álló élelmiszerek fogyasztásának több mint felét. A borok esetében a visszaélések 2,2 milliárd eurós (690 milliárd forint) kárt okoztak az európai piacnak, és további 1,35 milliárd eurós (427 milliárd forint) kárt a fogyasztóknak, ami abból ered, hogy hamis, azaz nem a földrajziárujelző-oltalomnak megfelelő helyen, illetve kritériumok szerint előállított termékért fizettek magasabb árat.

Az EUIPO jelentése szerint a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek 71 százalékát a különböző bormárkák teszik ki, ezért a hamisítás is nagyrészt ezt a szegmenst érintheti érzékenyen.

A közlemény idézi Németh Mónikát, a HENT titkárát, aki szerint a földrajzi oltalom alatt álló, ugyanakkor hamis élelmiszerek exportálása nagy presztízsveszteséget jelent a magyar termelőknek és az egész élelmiszeriparnak, valamint az országimázsnak is. A HENT szorgalmazza a hazai és a nemzetközi hatóságok közreműködését és az egységes uniós fellépést.

Az unión belül a földrajzi oltalom alatt álló élelmiszerek 0,75 százalékát állítják elő Magyarországon, míg a fogyasztásból valamivel nagyobb arányban, 0,97 százalékban veszi ki a részét a magyar lakosság. Ugyanakkor a magyar fogyasztók az oltalom alatt álló termékek közül 94 százalékban a hazai készítésűt veszik, és mindössze 6 százalékban az importáltat, ezzel Magyarország Szlovákia után a második helyen van az Európai Unióban.

A földrajzi oltalom alatt álló termékek forgalma a tanulmány szerint az EU-ban elérte a 48 milliárd eurót (15 175 milliárd forint) 2014-ben.