Egy év alatt 5,3 százalékkal csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, így januárban 413,8 ezer magyar szerepelt az NFSZ adatbázisában. Az előző havi adatokhoz képest azonban ez növekedést jelent, tavaly decemberben ugyanis még "csak" alig több, mint 391 ezren voltak a rendszerben.

Voltak csoportos leépítések is

Az év első hónapjában 51 cég jelentett be létszámleépítést, melynek következtében 2404 magyar vesztette el az állását. A legtöbb munkahely, szám szerint 729 Budapesten szűnt meg, de kiemelkedő volt még Heves (390) és Hajdú-Bihar (217) teljesítménye is. Jó hír viszont a Békés, Nógrád, Baranya, Vas és Zala megyében élőknek, hogy náluk a hatóság adatai szerint nem voltak ilyen jellegű elbocsátások.

Nincs meglepetés abban, hogy a rendszerben való részvétel nagyban függ az iskolai végzettségtől: amíg a felsőfokúval rendelkezők közül mindössze 20,8 ezren szerepeltek benne, ami 5 százalékos részaránynak felel meg, addig a legfeljebb általános iskolát végzettek 175,5 ezres tábort tudhattak magukénak, ez pedig már 42,4 százalék az összes regisztrált munkanélküli közül.

Az álláskeresők több mint fele továbbra sem kap semmilyen pénzbeli támogatást, összesen 192,1 ezren kaptak pénzbeli ellátást. Ennek kétharmada szociális jellegű ellátásban, 32,4 százaléka pedig álláskeresési támogatásban részesült.

Az összes munkanélküli 12,1 százaléka számít pályakezdőnek, az 50,1 ezer ilyen álláskereső legtöbbje Szabolcs-Szatmár-Bereg, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyében próbál boldogulni, ahogy sok a nehezen munkát találó fiatal Hajdú-Biharban is. Szám szerint a legkevesebb pályakezdő Győr-Moson-Sopron megyében keres állás, ott mindössze 474 ilyet talált a hatóság.

Ugyanakkor rossz hír, hogy az álláskeresők mintegy negyede egy évnél régebb óta keres már állást, és bár egy év alatt jelentősen csökkent a számuk, az így is meghaladja a százezret.

Ennyi a szabad állás az országban

Idén januárban a munkaadók összesen 23,4 ezer üres álláshelyet jelentettek be, melynek 56,5 százalékához igényeltek támogatást. Ez utóbbi adat bár javuló arány, ám még mindig azt jelenti, hogy a versenyszféra magától továbbra is nehezen tud munkahelyeket létrehozni. Januárban egyébként a nem támogatott állások elsősorban egyszerű ipari, mechanikai gépösszeszerelő, egyéb szolgáltatási és szállítási, egyszerű erdészeti és bolti eladó foglalkozásokra vonatkoztak.

A legtöbb új (3,8 ezer főt érintő) munkaerőigény Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből érkezett, de jelentős volt az új bejelentett álláshelyek száma Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Baranya megyékben, illetve a fővárosban is - ebben az öt területi egységben volt ugyanis az összes új munkahely 49 százaléka.

Ennek is köszönhetően januárban összesen 81,1 ezer munkahely állt rendelkezésre, amelyből a zárónapon 47,4 ezer állás maradt üres, betöltetlen.