Az ÁNTSZ három nagy fertőzéstípus, a Clostridium difficile okozta fertőzések, a véráramfertőzések, illetve az úgynevezett multirezisztens kórokozók okozta fertőzések (MRK) 2015-ös esetszámait összesítve közölte, hogy 2014-hez képest 2015-re 5 százalékkal csökkent az összesített szám. Hogy megtudjuk, mindeközben hogyan alakult a kórházi betegek és az ápolási napok száma, illetve a megbetegedések gyakorisága a három fő ok estében, az OEK jelentésben kell böngésznünk.

A kórházi fertőzések félelmetes előidézői a multirezisztens kórkozók (MRK), ezek azok, amelyek többféle antibiotikumnak is ellenállnak, ezért igen nehéz a védekezés ellenük. A kórházi fertőzésekben szerepet játszó MRK fertőzésekből 2015-ben közel 4200 esetet jelentettek, az esetszám 2014/2015 között 5 százalékkal nőtt, miközben ugyanekkor az ebben az összevetésben jelentett összes kórházi beteg száma 1,5, az ápolási napok száma pedig 3,5 százalékkal csökkent. Ami azt jelenti, hogy a fertőzés előfordulási gyakorisága a betegszámra, de különösen az ápolási napra vetítve  - 100 ezer ápolási napra vetítve 22,8-ról 24,8-ra - növekedett. Régiós bontásban a fertőzési arányok az Észak-Alföldön a legmagasabbak, Észak-Magyarországon a legalacsonyabbak.

Mi okozza a fertőzést?

Az MRK - k által okozott fertőzések létrejöttében az alap betegségeken és a kórházi tartózkodáson kívül az olyan invazív eszközök alkalmazása játszott szerepet, mint a különböző ér-katéterek és a hólyag-katéter. A leggyakrabban jelentett MRK fertőzések a húgyúti, a seb- és a váráram fertőzések. Multirezisztens kórokozó által okozott kórházi fertőzés miatt a betegek átlagosan 45 napot töltöttek kórházban.

Az MRK-val fertőzöttek közül 2015-ben 1257 ápolt halt meg, közülük 167 betegnél a halál oka a fertőzés volt, legalábbis közrejátszott benne.

Félelmetes baktérium

A kórházi fertőzések másik veszélyes kórokozója a Clostridium difficile (CDI) nevű baktérium. Egészségügyi ellátással összefüggésben 2015-ben 5754 új és 320 visszatérő fertőzést jelentettek a kórházak. A kórházak CDI jelentésében az összes betegszám 2014/15 között fél százalékkal nőtt, miközben az új fertőzések esetszáma 12 százalékkal, a visszatérő fertőzésekével együtt számba véve pedig 7 százalékkal csökkent. Százezer ápolási napra vetítve az új esetek száma 37,5-ről 32,8-ra csökkent. A CDI diagnózisát leggyakrabban általános belosztályokon, infektológián és pulmonológiai osztályokon állították fel.

A fertőzöttek közül 1716-an meghaltak (30 százalék): közöttük 842 esetben (49 százalék) nem volt összefüggés a fertőzés és a halálozás között, 664 esetben (39 százalék) ismeretlen volt a kapcsolat, 213 esetben (12 százalék) a CDI összefüggött a halálozással - írja az OEK jelentése.

Így áll a vérmérgezés

Az egészségügyi ellátással összefüggő véráramfertőzésekből az elmúlt évben a kórházak durván kétharmada 3399 esetet jelentett, 2 százalékkal kevesebbet, mint 2014-ben, miközben a betegek száma 7, az ápolási napok száma pedig 10 százalékkal csökkent. Ennek eredményeként a fertőzések előfordulási gyakorisága megnőtt, 10 ezer kibocsátott betegre vetítve 15-ről 16-ra, 100 ezer ápolási naponként pedig 22-ről 23-ra gyarapodott.

Leggyakrabban a belgyógyászati osztályokról  (44 százalék), az intenzív osztályokról (39 százalék), illetve a sebészeti jellegű osztályokról (17 százalék) jelentettek a kórházak véráramfertőzést.

A 3399 véráramfertőzési eset közül 1309 fő (39 százalék) hunyt el a kórházi tartózkodás  alatt, melyből 293 esetben jelöltek az intézmények összefüggést a fertőzéssel - olvasható az OEK 2015-ös összesítésében.