A tőkeemelés - mely alapesetben a hitelintézet kezdeményezésére történik, csak igen súlyos esetben jár el hivatalból az állam - három különböző részvényfajtán keresztül valósulhat meg, a részleteket a kérelmező és az állam külön megállapodásban rögzíti. A legegyszerűbb esetben átalakítható osztalékelsőbbségi részvényt szerezne a költségvetés. A kibocsátási árat a két fél között létrejött megállapodásban rögzítenék az egy részvényre jutó saját tőke és a piaci ár figyelembevételével. A papírokat a bank egy előre rögzített áron visszavásárolhatja, az állam viszont egyoldalúan törzsrészvénnyé alakíthatja. A tőkeemelés megvalósulhat még az aranyrészvényre kísértetiesen hasonlító, különleges vétójogot biztosító, szavazatelsőbbségi részvényre keresztelt értékpapíron keresztül is. A legvégső esetre tartogatja a törvény a feltételes tulajdonosi irányítási jogot biztosító részvényt, amelynek birtokosa egymaga dönthet közgyűlési hatáskörbe tartozó kérdésekben. A részvény létrehozásához már nem is kell feltétlenül a társaság beleegyezése - azt a miniszter felhívására a Fővárosi Ítélőtábla illeszteti bele a cég alapszabályába. De csak a legsúlyosabb esetben, ha például a bank három napnál tovább veszi igénybe az MNB rendkívüli likviditási hitelét vagy szavatolótőkéje nem éri el a törvényi minimum 75 százalékát vagy valaki lehívja a bank kötvényeire vállalt állami garanciát. A helyzet normalizálódásával a tulajdonosi irányítási jogokat biztosító részvényt a lehető leggyorsabban bevonnák. A magyarországi pénzintézetek közül elvileg az MKB, a CIB és az OTP jogosult a programban való részvételre. Az előbbi kettő egyértelművé tette, köszöni szépen, nem kér a segítségből, az OTP pedig - hangsúlyozván, hogy tőkehelyzete stabil, eszközállománya és jövedelmezősége most is kitűnő - a bizalom helyreállítására alkalmas eszköznek nevezte a csomagot.