Az államháztartás hiánya még mindig relatíve magas időarányosan, hisz a héthavi deficit 75,9 százaléka az egész évre tervezett 576,2 milliárd forintnak. Július hónapjában az államháztartás többlete 80,2 milliárd forint lett, ezen belül költségvetés 49,7 milliárd forintos, a társadalombiztosítás 22,3 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig közel 8,2 milliárd forintos szufficittel zártak. A július - az adóbefizetési határidőknek köszönhetően - általában többletet generál - tavaly ezt rontotta le az júliusra időzített Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlása. Korábban - jellemzően a válság előtti időszakban nagyobb többletek keletkeztek: 2008-ban 140 milliárd volt a szuficit, de 2010-ben is 36,1 milliárddal magasabb voltak a havi bevételek a kiadásoknál.

A központi költségvetés július havi bevételei a tavalyhoz képest mintegy 64 milliárd forinttal magasabbak voltak Az adóbevételek esetében a jövedéki adó, a személyi jövedelemadó és az illetékbevételek haladták meg a tavalyi összeget - olvasható az NGM gyorstájékoztatójában - amely részletes számokat nem tartalmaz. Ezen túlmenően a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések és a kamatbevételek is nagyobb összegben teljesültek, mint az elmúlt év azonos időszakában.

A központi költségvetés július havi kiadásai közel 446 milliárd forinttal kisebb összegben alakultak, mint az elmúlt év azonos hónapjában. A tavalyi évtől való eltérést alapvetően az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásoknál a 2011. július hónapjában a Mol-pakett vásárlásra kifizetett jelentős összeg okozta. A kiadások esetében a tavalyi évtől alacsonyabb összegben teljesültek a fogyasztói árkiegészítések, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, a kamatkiadások és a kezességérvényesítések is.

A központi költségvetési szervek bevételeinek és kiadásainak alakulásában jelentős szerepet játszanak a megyei önkormányzatoktól az államhoz átkerült intézmények bevételei és kiadásai. A kamatkiadások 63,4 milliárd forintot tettek ki, 2,0 milliárd forinttal kevesebbet, mint tavaly. A kamatbevételek pedig 10,7 milliárd forintos szintet értek el, 2,8 milliárddal többet az előző évinél.

A társadalombiztosítási alapok július havi 22,3 milliárd forintos többlete a Nyugdíjbiztosítási Alap 9,1 milliárd forintos, valamint az Egészségbiztosítási Alap 13,2 milliárd forintos szufficitjéből tevődik össze. 2011. július hónapjában az Alapok együttes hiánya 23,7 milliárd forintot tett ki. A tavalyi évnél kedvezőbb egyenleg alakulásában kiemelt szerepet játszanak a magasabb szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételek, valamint az egészségügyi hozzájárulások. Növelte a bevételeket az a tény is, hogy az Egészségbiztosítási Alap egyéb bevételei között kerültek elszámolásra a baleseti adóból és a népegészségügyi termékadóból származó bevételek is.

Az elkülönített állami pénzalapok július havi egyenlege az előző év azonos hónapjához képest kedvezőtlenebb lett. Az alapok bevételei 10,1 milliárd forinttal alacsonyabb, kiadásai pedig 5,6 milliárd forinttal magasabb összegben alakultak. A bevételek esetében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulás bevétele tavalyi évben az akkor még hatályos előlegfizetési szabály miatt volt magasabb. A kiadások közül a Nemzeti Foglalkoztatási Alap Start-munkaprogram kiadása teljesült magasabb összegben az előző év azonos hónapjához képest. Ennek oka az, hogy ez évben a Start-munkaprogram jelentősebb tételt képvisel az Alapon belül, ezt tükrözi a július havi 11,8 milliárd forintos kifizetés is a tavalyi 5,7 milliárd forintos kifizetéssel szemben.

 

Az államháztartás egyenlege (milliárd forint)
január-júliusdecember
2001-151,3-454,9
2002-549,3-1616,2
2003-601,9-1054,3
2004-1072,3-1284,1
2005-936,4-984,4
2006-1252-2056,4
2007-913,1-1291,4
2008-581,3-910,6
2009-815,8-924,9
2010-997,5-869,8
2011-1494,5-1734,4
2012-437,5-576,2
Forrás: NGM