Úgy tűnt, nyugodtan alhatnak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. alkalmazottai, amennyiben az év végi bónuszt az államadósság csökkentéséhez kötötték. Nem kell nagyot ugrani, hisz a GDP idén 2,7 százalékkal is nőhet, vagyis akár jelentősen csökkenthet az adósságmutató. Ennek ellenére alig 0,1 százalékpontos hiánycsökkentést terveztek be erre az évre, így december 31-re a GDP 76,1 százalékára kellene csökkenteni az államadósságot.

Az államadósság mértékét három tényező befolyásolja: a finanszírozási igény, az euró/forint árfolyam alakulása, és a jegybanknál tartott kormányzati betét mértéke. Az államadósság volumene jelentősen nőtt január óta: a központi költségvetés adóssága - amely 97 százalékban lefedi az államadósságot - 23 881 milliárd forintról 25 505 milliárd forintra emelkedett, ami az év közbeni GDP-növekedés ellenére is számottevő, hisz a GDP-arányos mutató 74,2 százalékról 76 százalékra nőtt. A GDP mértéke 2015 egészében várhatóan eléri 33 600 milliárd forintot, vagyis egyszázalékos adósságcsökkentéshez mintegy 330 milliárd forintos adósságlefaragás szükséges. Ez nem jelent megoldhatatlan problémát, miután december 21-én jár le egymilliárd eurónyi (317 milliárd forint) PEMÁK eurókötvény. Ezzel kapcsolatban az elemzők kész tényként kezelik, hogy azt a kormányzati tartalékokból - például a jegybanki betétből - kifizeti a kormány, így csökkentve az adósságot.

Előtörlesztés jön a devizapiacon?

Tovább mérsékelheti az adósságot, a jövő év eleji lejáratok előtörlesztése. Ezzel kapcsolatban a Portfolio hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank mérlegében már 310 milliárd forintnyi deviza államkötvény van - ami hónapról hónapra növekszik. Az MNB e kötvényeket a piacról vásárolja fel, amennyiben ezt a tételt az ÁKK még az idén visszavásárolja az MNB-től, úgy ekkora összeggel mérsékelhető  az államadósság.

Mindezen akció pénzügyi fedezetére bőséges tartalékkal szolgál a kormányzat jegybanki betétje. Az MNB legfrissebb adatai szerint november végén 2066,3 milliárd forint pihent az Kincstári Egységes Számlán (KESZ). A KESZ a kormány folyószámlája, ebből lehet finanszírozni a béreket, kiadásokat és végső soron ide kerülnek az adóbevételek. A KESZ forrásigénye általában a hónap első napjaiban magas - ekkor fizetik a béreket, nyugdíjakat - majd tizedike után érkeznek az adóbevételek.

Mivel ez a vésztartalék, a KESZ-számlát teljesen nem lehet lenullázni, ugyanakkor az államháztartás biztonságos finanszírozásához elég lehet mintegy ezermilliárd forintos állomány. Volt már arra példa, hogy ennél "mélyebbre" mentek: 2013 decemberében 750 milliárd forintra csökkentették a KESZ állományát, épp az államadósságcél elérése érdekében. A 2015. november végi 2066,3 milliárd forint idei csúcsot jelent, vagyis bő ezer milliárdos, de akár 1200 milliárd forintos - a GDP bő három százalékára rúgó - mozgástere van a kormánynak az államadósságcél beállításához.

Gyengül a forint - ez most különösen nem jó

A harmadik tényező, a devizaárfolyam viszont nem a legkedvezőbben alakul. Jelenleg az államadósság 33 százalékát devizában jegyzik. Minden, devizában kibocsátott instrumentumot az árfolyamkockázatok mérséklése végett euróra váltanak, így csak egyfajta árfolyamkockázatot fut az állam. Tavaly december 31-én 314,89 forint volt az euró árfolyama, ez lesz a bázis az idei szilveszteri fordulóra.

A forint az elmúlt hónapokban ennél erősebb volt, ám az elmúlt hetekben gyengülni kezdett, hétfőn már 317 forintot kértek egy euróért. Amennyiben a következő hetekben ez a trend fennmarad, úgy árfolyamon átértékelődési veszteséget szenved el a kormány - magyarán akkor is nő a forintban számolt devizaadósság értéke, ha devizában nem változik.

Lesz-e devizakötvény-kibocsátás?

Az ÁKK szerdán ismerteti a 2016-os finanszírozási tervét: az idén szerencsés helyzetben volt az adósságkezelő, nem volt szüksége devizakötvény kibocsátására, így az államadósság devizakitettségét sikerült mérsékelni.

A jelenlegi stratégia egyik fő célja, hogy a devizaarány 2018-ig 25 százalék alá csökkenjen. Ezen az úton haladva az ÁKK Zrt. valószínűleg arra törekszik majd, hogy a jövőre lejáró jelentős - mintegy 5 milliárd eurónyi - devizahitelt és -kötvényt is a forintpiacról finanszírozza meg - ennek részleteire ma derülhet fény.