Hatalmas pénzhalmon ülnek Vargáék - holnap fény derül a tervekre

Ömlik a pénz a magyar államháztartásba, nem csak az adóbevételekből, de Brüsszelből is érkeznek az eurómilliók és ez meg is látszik a költségvetés jegybanki betétjén: november végén már 2066,3 milliárd forint volt a jegybankban, ami jó hír az államdósságcél elérése miatt. Az ÁKK szerdán ismerteti jövő évi finanszírozási terveit.
Papp Zsolt, 2015. december 15. kedd, 07:09
Fotó: Napi.hu

Úgy tűnt, nyugodtan alhatnak az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. alkalmazottai, amennyiben az év végi bónuszt az államadósság csökkentéséhez kötötték. Nem kell nagyot ugrani, hisz a GDP idén 2,7 százalékkal is nőhet, vagyis akár jelentősen csökkenthet az adósságmutató. Ennek ellenére alig 0,1 százalékpontos hiánycsökkentést terveztek be erre az évre, így december 31-re a GDP 76,1 százalékára kellene csökkenteni az államadósságot.

Az államadósság mértékét három tényező befolyásolja: a finanszírozási igény, az euró/forint árfolyam alakulása, és a jegybanknál tartott kormányzati betét mértéke. Az államadósság volumene jelentősen nőtt január óta: a központi költségvetés adóssága - amely 97 százalékban lefedi az államadósságot - 23 881 milliárd forintról 25 505 milliárd forintra emelkedett, ami az év közbeni GDP-növekedés ellenére is számottevő, hisz a GDP-arányos mutató 74,2 százalékról 76 százalékra nőtt. A GDP mértéke 2015 egészében várhatóan eléri 33 600 milliárd forintot, vagyis egyszázalékos adósságcsökkentéshez mintegy 330 milliárd forintos adósságlefaragás szükséges. Ez nem jelent megoldhatatlan problémát, miután december 21-én jár le egymilliárd eurónyi (317 milliárd forint) PEMÁK eurókötvény. Ezzel kapcsolatban az elemzők kész tényként kezelik, hogy azt a kormányzati tartalékokból - például a jegybanki betétből - kifizeti a kormány, így csökkentve az adósságot.

Előtörlesztés jön a devizapiacon?

Tovább mérsékelheti az adósságot, a jövő év eleji lejáratok előtörlesztése. Ezzel kapcsolatban a Portfolio hívta fel a figyelmet, hogy a jegybank mérlegében már 310 milliárd forintnyi deviza államkötvény van - ami hónapról hónapra növekszik. Az MNB e kötvényeket a piacról vásárolja fel, amennyiben ezt a tételt az ÁKK még az idén visszavásárolja az MNB-től, úgy ekkora összeggel mérsékelhető  az államadósság.

Mindezen akció pénzügyi fedezetére bőséges tartalékkal szolgál a kormányzat jegybanki betétje. Az MNB legfrissebb adatai szerint november végén 2066,3 milliárd forint pihent az Kincstári Egységes Számlán (KESZ). A KESZ a kormány folyószámlája, ebből lehet finanszírozni a béreket, kiadásokat és végső soron ide kerülnek az adóbevételek. A KESZ forrásigénye általában a hónap első napjaiban magas - ekkor fizetik a béreket, nyugdíjakat - majd tizedike után érkeznek az adóbevételek.

Mivel ez a vésztartalék, a KESZ-számlát teljesen nem lehet lenullázni, ugyanakkor az államháztartás biztonságos finanszírozásához elég lehet mintegy ezermilliárd forintos állomány. Volt már arra példa, hogy ennél "mélyebbre" mentek: 2013 decemberében 750 milliárd forintra csökkentették a KESZ állományát, épp az államadósságcél elérése érdekében. A 2015. november végi 2066,3 milliárd forint idei csúcsot jelent, vagyis bő ezer milliárdos, de akár 1200 milliárd forintos - a GDP bő három százalékára rúgó - mozgástere van a kormánynak az államadósságcél beállításához.

Gyengül a forint - ez most különösen nem jó

A harmadik tényező, a devizaárfolyam viszont nem a legkedvezőbben alakul. Jelenleg az államadósság 33 százalékát devizában jegyzik. Minden, devizában kibocsátott instrumentumot az árfolyamkockázatok mérséklése végett euróra váltanak, így csak egyfajta árfolyamkockázatot fut az állam. Tavaly december 31-én 314,89 forint volt az euró árfolyama, ez lesz a bázis az idei szilveszteri fordulóra.

A forint az elmúlt hónapokban ennél erősebb volt, ám az elmúlt hetekben gyengülni kezdett, hétfőn már 317 forintot kértek egy euróért. Amennyiben a következő hetekben ez a trend fennmarad, úgy árfolyamon átértékelődési veszteséget szenved el a kormány - magyarán akkor is nő a forintban számolt devizaadósság értéke, ha devizában nem változik.

Lesz-e devizakötvény-kibocsátás?

Az ÁKK szerdán ismerteti a 2016-os finanszírozási tervét: az idén szerencsés helyzetben volt az adósságkezelő, nem volt szüksége devizakötvény kibocsátására, így az államadósság devizakitettségét sikerült mérsékelni.

A jelenlegi stratégia egyik fő célja, hogy a devizaarány 2018-ig 25 százalék alá csökkenjen. Ezen az úton haladva az ÁKK Zrt. valószínűleg arra törekszik majd, hogy a jövőre lejáró jelentős - mintegy 5 milliárd eurónyi - devizahitelt és -kötvényt is a forintpiacról finanszírozza meg - ennek részleteire ma derülhet fény.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

bogyu, 2015.12.16 07:43

@pro libertate: És az évi ezer milliárdos támogatás mellett csinál dicső kormányunk ebben az évben is még ezer milliárd forintos + adósságot
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

bogyu, 2015.12.16 07:41

Ülnek a pénzen, miközben a kórházak úsznak az adósságban, a közalkalmazottak várnak a járandóságukra gyakran hónapok óta. Gratulálok. A túlbiztosítás tipikus esete.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

pro libertate, 2015.12.15 11:09

@matyi2010:
"A GDP 3 %-a körüli támogatás szinte semmi." - te most Magyarországról beszélsz? Mert akkor
1. te vagy az első, aki ezermilliárdra azt mondja, hogy "szinte semmi"...
2. tavaly az EU-támogatás közelebb volt a 7 %-hoz. Értem, hogy a 3,6 %-os növekedés fényében erről is hazudni kell.

"Nézzük pl Görögországot"
"Nem hiszem, hogy van ember, aki pontosan ki tudja számolni jó-e nekünk vagy nem az EU tagság."
Nekem úgy tűnik, azt akartad sugallni, hogy a görögök rosszul járta az EU-tagsággal, mert lassult a növekedésük. Akkor a mi esetünk bonyolultabb? Vagy mégiscsak van ember, aki "ki tudja számolni"? Hiszen enélkül "baromi nagy hülyeség"...:D

Szerintem más a biztos: ellopni a támogatást, közben pedig ostoba módon bizonygatni, hogy nincs is rá szükségünk, ez az erkölcsi szemetesvödör legalja.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

enapi, 2015.12.15 10:58

Bàrcsak ne lett volna a szoci-mszp èra!
...ès ugyan ilyen tendencia folytatàst jövőre!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

matyi2010, 2015.12.15 10:16

Az azért nem ilyen egyszerű, hogy mi lenne EU nélkül.
A GDP 3 %-a körüli támogatás szinte semmi.
Nézzük pl Görögországot:
Az EU tagság előtt 10 év alatt a görög GDP 56%-kal nőtt.
Az EU belépés utáni 10 évben 10%-kal, 33 év alatt 36%-kal!!!
Nem hiszem, hogy van ember, aki pontosan ki tudja számolni jó-e nekünk vagy nem az EU tagság.
Egy biztos: vakon igent vagy nem -et mondani baromi nagy hülyeség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html