"Hátsó ajtós csőd" várhat Magyarországra

A magánszektorbeli adósságterhektől való nem-szokványos megszabadulás útját járhatja tovább a kormány a Capital Economics elemzése szerint.
NAPI, 2012. március 24. szombat, 09:27
Fotó: Napi.hu

Már öt éve a költségvetési megszorítások és a felfutott külső adósság leépítésének fájdalmas útján jár az ország és utóbbi elviselhető szintre csökkentéséhez olyan óriási mértékű további kiigazítás kell még a gazdaságban, ami társadalmilag és így politikailag csaknem vállalhatatlan - foglalja össze a meglátását pénteken kiadott anyagában a Capital Economics a Portfolio.hu beszámolója szerint.

Az elemzőcég londoni szakértője, William Jackson amellett érvel, hogy a gyenge gazdasági növekedés és a magasan maradó munkanélküliség idővel olyan szintre növeli a társadalmi elégedetlenséget, hogy a gazdaságpolitikusok el fognak gondolkodni az alternatív megoldásokon, így a magánszektorbeli "hátsó ajtón keresztüli" csőd lehetőségén. Mindebben pedig a 2014 tavaszára várható választásoknak katalizátor szerepe lehet. A valószínűleg inkább a magánszektorban lezajló csőd megnyithatja az utat a gazdasági növekedés előtt, ez pedig a gazdaságpolitikusok számára vonzerőt jelenthet. Egyúttal viszont eladási hullámot okozhat a magyar piacokon, a banki hitelezést pedig tartósan visszafoghatja - vázolja az előnyöket és hátrányokat az elemző.

Foglalkozni kell a magánszektor devizaadósságával

A térségi szinten kiemelkedően magas, 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság miatt Magyarországon további, igaz nem hatalmas (a GDP 1 százalékát kitevő) költségvetési kiigazításra van szükség, amely valószínűleg az EU/IMF "segítő keze" mellett megy végbe, de hova vezet ez a stratégia 5-10 éves távon? - teszi fel a kérdést a terjedelmes elemzése elején Willam Jackson. Õ amellett érvel, hogy míg rövid távon várhatóan a költségvetési megszorítás útján halad tovább az ország, addig közép távon az egyéb problémák miatt a gazdaságpolitikusok alternatív megoldásokon kezdenek majd el gondolkozni.

Arra mutat ugyanis rá, hogy nemcsak az államadósság magas szintjével (és annak jelentős devizaalapú részével) kell foglalkozni, hanem a magánszektor jelentős, ráadásul hangsúlyosan devizaalapú eladósodásával is. Ez a háttér ugyanis, illetve a forint elmúlt években bekövetkezett gyengülése az emelkedő adósságterheken keresztül ugyanis fékező hatást fejthet ki a gazdaságra.

A GDP 120 százalékát közelítő külső adósság kapcsán megjegyzi, hogy nemzetközi tapasztalatok, illetve a szakirodalom alapján 60 százalék feletti külső adósságráta már érezhetően visszafogja egy adott gazdaság növekedési ütemét.

Négy út - Melyik járható Magyarországon?

A fentiek után az elemző arra keresi a választ, hogy hogyan tudna kilábalni ebből a helyzetből a magyar gazdaság. Az adósságproblémát a tapasztalatok alapján négy módon lehet kezelni:

  • az infláció felpörgetésén (elinflálás),
  • a gyors gazdasági növekedésen ("kinőjük" az adósságot),
  • a további megszorításokon és
  • az adósság megtagadásán keresztül.

A Capital Economics elemzője rámutat, hogy az első út azért nem járható, mivel a devizaalapú adósságot nem lehet "eltüntetni" az infláción keresztül, a gyors gazdasági növekedésen keresztüli út pedig egyszerűen azért nem járható, mert várakozása szerint a magyar gazdaságot húzó lényeges szektor, az exportszektor a következő években szenvedni fog az eurózóna adósságválsága miatt.

Az elemző szerint idén 1,5 százalék os recesszió várható Magyarországon (fokozottan pesszimista az aktuális elemzői konszenzushoz képest) és arra számít, hogy a következő években az eurózóna adósságválsága mély recessziót okoz Európa-szerte. Ez egyébként nemcsak a magyar GDP-növekedési kilátások miatt kedvezőtlen (mindössze 1-2 százalékos magyar növekedést vetít előre a következő évekre), hanem amiatt is, mert a gyenge exportteljesítmény miatt kérdéses, hogy a folyó fizetési mérleg eddigi többlete fenntartható-e. A többletre, ráadásul még az eddiginél is nagyobb folyó fizetési mérleg többletre azért lenne szükség, mert ez vezetne el a külső adósság leépüléséhez.

Hogyan legyen masszív többlet?

A Capital Economics számításai szerint ahhoz, hogy 5 éven belül a GDP 60 százaléka alá lehessen szorítani a külső adósságrátát, a folyó fizetési mérleg GDP-arányos többletének mintegy 3,5 százalékot kellene tartósan elérnie (kb. 1000 milliárd forintot, dupláját a tavalyinak). Ehhez olyan feltételezéseket vett alapul, miszerint a devizaadósság átlagos kamatterhe 5 százalék, a forint az euróval szemben hosszú távú átlagához, azaz 250-ig visszaerősödik és a nem adóssággeneráló tőkebeáramlás évente a GDP 2 százalékra emelkedik vissza.

Egy ilyen masszívan többletes folyó mérleghez az exportteljesítmény várható gyengélkedése miatt az import, azaz a belső kereslet (lakossági fogyasztás, beruházás) féken tartása kellene, ez viszont fájdalmas lenne az egyébként is adósság visszafizetéssel küzdő magánszektor számára. Kalkulációik szerint a fékezett importbővülés miatt a magyar GDP évente 1 százalék körüli ütemben tudna csak nőni, míg a foglalkoztatás stagnálna, jó esetben kissé bővülne. Az indonéz és thaiföldi válság tapasztalata az volt, hogy a magas külső adósság után a korábbi masszív folyó fizetési mérleg hiány jelentős többletbe átfordulása mindkét országban tartósan alacsonyabb gazdasági növekedést okozott a válságot követő 5 évben.

A választások okozhatják a késztetést

Az elemző érvelése szerint ez a magyarországi helyzet (gyenge gazdasági növekedés, magas magánszektorbeli adósságterhek, kevés új munkahely) fokozódó társadalmi elégedetlenséghez, a további megszorítások elutasításához vezetne egyre szélesebb rétegekben. Mivel már öt éve a költségvetési megszorítások, illetve a magas adósságterhek visszafizetésének útján jár a magyar gazdaság, mindezoda vezethet, hogy a 2014-es választásokra készülve a gazdaságpolitikai döntéshozók egyre inkább nyitottá válhatnak az adósságkezelés alternatív megoldásaira, azaz a csőd bizonyos formáira. Mivel a gazdaság masszív folyó fizetési mérleg többletet, az államháztartás kamatfizetési nélküli (elsődleges) egyenlege pedig mérsékelt többletet mutat, így egy esetleges államcsőd bejelentése (devizaalapú adósságra) nem kényszerítené az országot azonnali további fájdalmas költségvetési megszorításokra, sőt az adósságtehertől való megszabadulással a gazdaság elindulna a növekedési pályán.

"Hátsó ajtós" csődök jöhetnek


Ezek tehát a vonzó oldalai lennének egy esetleges államcsődnek, mégsem ezt valószínűsíti alap esetben a Capital Economics elemzője, hanem inkább a magánszektorbeli adósságterhektől való nem-szokványos megszabadulást. A devizaadósságnak ugyanis nagyobb része a magánszektorban található (banki hitelek anyabanki forrásból), emiatt legnagyobb esélyt annak ad William Jackson, hogy a kormány igyekszik meggyőzni a hitelszerződés résztvevőit a részleges adósság elengedésről. Ennek azért is ad nagyobb esélyt, mivel a magyar kormány az elmúlt hónapokban már tett ilyen lépéseket (pl. végtörlesztés, árfolyamrögzítés), most pedig a helyi önkormányzatok adósságának enyhítése is felmerült (pl. Erste Bank, Hódmezővásárhely). Az elemzésben ezt a fajta megoldást "hátsó ajtós csődnek" nevezi a szerző annak leegyeztetett formája miatt. Arra számít, hogy az eddigi adósságteher-csökkentési megoldások útján halad majd a kormány, illetve kiterjeszti azokat a magánszektor különböző szereplőire, hogy így, azaz a bankok veszteségén keresztül mérsékelje az ország külső adósságát.

Kit érinthet?


Három forgatókönyvet vázol fel az elemző attól függően, hogy milyen széles kört vonna be a kormány a devizaadósság például 25 százalékos részének elengedésébe (előbb a háztartások, majd az önkormányzatok, végül a vállalati hitelek is együttesen belekerülnének ebbe). A legszélesebb körnek lehetővé tett 25 százalékos devizaadósság-elengedés mellett az elemző azzal kalkulál, hogy a magyar bankszektor Bázel III szerinti Tier 1 tőkemegfelelési mutatója mindössze 1 százalékra zuhanna, ami kb. 4 milliárd eurónyi, a GDP 4 százalékának megfelelő tőkepótlást tenne szükségessé. Ezt érvelése szerint az anyabankok remélhetőleg tudnák még vállalni, azaz hajlandóak lennének magyarországi leánybankjaik feltőkésítésére. Mindez tehát nem okozna akkora piaci sokkot, mintha az állam jelentene be csődöt, de természetesen az is kedvezőtlen lenne a magyar gazdaság megítélésének (forint- és állampapírpiaci eladói hullámot okozhat), hogy a külföldi szektor veszteségein keresztül csökkentené Magyarország a magánszektora külső adósságát. A bankok további jelentős veszteségekbe kényszerítése egyúttal azt is eredményezné, hogy továbbra is rendkívül gyenge maradna a banki hitelkínálat, szintén visszafogva a gazdaság növekedési kilátásait.

 

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Attila99, 2012.03.24 17:06

@obsi: A hitelek nem fognak bedőlni, mert a bankok elég tartalékot képeztek erre az esetre. Nem értek egyet azzal hogy ne támogassuk a hitelkárosultakat. Félmillió háztartás, ahol átlagban 3 ember van /1,5 millió ember/ menjen az utcára lakni csak azért mert a bank ráteszi a kezét az ingatlanjukra? Meglehet csinálni, most is folynak kilakoltatások rendesen, mert a moratóriumot feloldották. Aztán néznénk nagyokat, amikor Budapest környékét elárasztanák a gettók, a bódéból készült tákolmányok. Így is sokan élnek már sátorba, erdőkben, lakókocsiban nem kéne ezeknek a számát sokszorozni.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

obsi, 2012.03.24 16:46

A helyzet magától megoldódik, ha nem avatkozik közbe az állam.
A banki felelőtlenül kihelyezett hitelek bedőlnének és a kitervelőre és végrehajtóra szállna vissza a kár.
A felelőtlen hitelfelvevők igazából éreznék döntésük következményeit. Ez az igazi segítség: megtanulja egy életre, hogy a döntéseikért egyedül ők a felelősek.
A banki szerepvállalás egészséges szintre állna be, ahol a helye lenne a mai gazdasági helyzetben.
Ráadásul igazi versenyre kényszerülnének hitelezési fronton

Ehhez az kell, hogy az állam egy petákkal se támogasson egyetlen bankot és hitel károsultat sem. A folyamatot fel kell gyorsítani: jobban fáj, de hamarabb túl lesz rajta mindenki. A rákos daganatot is radikálisan kell kiírtani a gyógyulás reményébe.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

malkom, 2012.03.24 16:16

A legnagyobb gond az, hogy ezt a hehyzetet kizárólagosan a mostani kormányzat okozza, és sajnos nem lehet még múlt időről sem beszélni. A előző kormányzat sem volt ideális, főleg az ellenzéke nem, viszont legalább reagáltak az eseményekre és pár nap alatt elhárították a nagy gazdasági válság első csapását.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Blama, 2012.03.24 14:00

@rk-koma: Értelmezzük kicsit, amit írt, jó?

1. Ha Ft-ban ugyanannyi, mint 201 júniusában, akkor a teljes már adósságcsökkentésre fordított nyugdíjpénztári bevétel a csatornába került.

2. Az előbbi mellett: újratermelődött az adósság, s nem máskor, mint az "emút2évben".

3. A FT-ban kimutatott devizaadósságnál nem árt tudni, hogy milyen árfolyamon számolják. Az NGM speciálison vagy az aktuálison.

4. Ha az államadósságról beszélünk, akkor a nemzeti össztermékhez (GDP ) való viszonyát is nézni kell. Mivel csökken a GDP, így az ahhoz képest számolt államadósság egyértelműen nőtt.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rk-koma, 2012.03.24 13:50

@rigolya:
Forintban nagyjából ugyanannyi, mint 2010 júniusban. (forrás: http://www.allampapir.hu/ktgvetesadossag.ivy) azaz nem növekszik, hanem stagnál. De ha nem sikerül a kamatokat lejebb vinni, megint növekedni fog.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html