Meghökkentő adatok láttak napvilágot a magyar családok anyagi helyzetéről

Rekordot döntött a háztartások vagyona a koronavírus-járvány alatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adataiból. Szeptember végén 63 804,2 milliárd forintnyi pénzügyi vagyon volt a lakosságnál, ebben a készpénz, a bankbetétek, értékpapírok, biztosítások, részvények, üzletrészek és hasonló vagyon van benne, az olyan vagyonelemek, mint az ingatlan, az autók, műtárgyak, arany vagy ékszer nem szerepelnek az adatban. Háztartásonként ez már átlagosan bőven több mint 15 milliós vagyont jelent, az eltérések persze nagyon. A felső tízezernél a családok ennél jóval nagyobb vagyon halmozódott fel, miközben a családok többségénél ennek a töredéke van csak meg.

Bár sokan váltak munkanélkülivé, és sok ember fizetése csökkent, az idén az első kilenc hónapba többet tudtak félretenni a magyarok, mint tavaly. A friss megtakarítások volumene 2622 milliárd forint volt, 16,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Aki tudott, az tartalékolt a járvány idején. Több pénzügyi cég is készített felmérést arról, hogyan változott a lakosság hozzáállása a pénzügyekhez a járványban, amelyek hasonló következtetésre jutottak. Az OTP kutatása szerint például sokan érezték úgy, hogy a bizonytalan helyzetben többet kell felhalmozniuk.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Nagyon sok a készpénz

A járványban ugyan biztonságosabb lehet kártyával fizetni, a lakosság mégis ragaszkodik a készpénzhez. A készpénzben lévő megtakarítások mennyisége 5713,7 milliárd forintos rekordra ugrott. Összesen 485 milliárd forintnyi friss készpénzzel gyarapodott a vagyon, de a forint gyengülésén is kerestek a befektetők több mint 32 milliárd forintot. A forintgyengülésre is sokan kezdtek spekulálni, a második negyedévben, amikor viszonylag erős volt a forint, 14,4 milliárd forint értékben vettek valutát a háztartások, ennek és az árfolyamváltozásnak köszönhetően szeptember végén már 373,4 milliárd forintnyi valuta készpénzük volt, amire a 2008-2009-es válság óta nem volt példa.

Bár 2009 első felében a devizás készpénzállomány magasabb volt, mint most, a befektetők nem tartottak mégsem annyi devizát, mint jelenleg. A betétek is gyűlnek ugyanis, folyószámlabetétben már több mint 8 ezer milliárd, egyéb - ez lekötött betét lehet főleg - betétben pedig több mint 3440 milliárd forintot tartanak a háztartások. A devizabetétek állománya pedig történelmi csúcson van, meghaladja már az 2326 milliárd forintot, ami 700-800 milliárd forinttal is magasabb a 2009-esnél. Az előző válságban is sokan nyerhettek a forint gyengülésén, és az idén is volt erre lehetősége annak, akik jó időzítéssel vásárolt eurót vagy dollárt.

Kelendő az állampapír, de a részvény is kapós

A háztartásoknál lévő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állománya a történelem során először átlépte a 9 ezer milliárd forintot. A döntő része - 8733,5 milliárd forintnyi - ennek a mennyiségnek állampapír volt. Az állam számára jó hír, hogy a rövid futamidejű papírok mennyisége a lakosságnál folyamatosan csökken, a hosszúaké pedig nő, ezért az állam finanszírozása egyre kiszámíthatóbb. A lakosság az idén kilenc hónap alatt csaknem 700 milliárd forintnyi rövid állampapírt váltott vissza, vagy nem újított meg, míg hosszú kötvényekbe, főleg Magyar Állampapír Pluszban vagy Prémium Magyar Állampapírba 1354 milliárd forintnyi friss megtakarítás került. A többi hitelpapír kevésbé kelendő, banki és vállalati kötvényt néhány tízmilliárd, külföldi kötvény valamivel több mint 200 milliárd forint értékben tart a lakosság.

A kockázatosabb értékpapírokat is halmozni kezdték a kisbefektetők. A harmadik negyedév végén a háztartások rekord mennyiségű, 982,2 milliárd forintnyi tőzsdei részvénnyel rendelkeztek. Kilenc hónap alatt több mint 250 milliárd forintért vásároltak tőzsdei részvényeket, szeptember végén azonban inkább bukásra álltak, mint nyerésre. Az adatok szerint főleg úgynevezett pénzügyi vállalatok részvényeibe került friss magánforrás, más MNB-s értékpapír-statisztikák alapján úgy lehet sejteni, az OTP-részvény lehetett a kisbefektetők egyik kedvence az idén.

A nem tőzsdei részvények és az egyéb tulajdonosi részesedések állománya is nőtt a háztartásoknál. Ami érdekes, hogy miközben a tőzsdei részvények értéke az statisztika szerint csökkent, a nem tőzsdei részvényeknél és a többi cégnél árfolyam-emelkedéssel kalkulált az MNB. Ez azért furcsa, mert sok ágazat válságba került, és nyilvánvalóan vannak olyan cégek szép számmal, amelyeket az idén nem lehetne olyan áron eladni, mint például az év elején vagy korábban. Mindenesetre az MNB adatai szerint nem tőzsdei részvényekben 2141 milliárd, egyéb cégekben pedig 18 371 milliárd forintjuk van a háztartásoknak.

Gyűlik a nyugdíjpénz

A befektetési alapokba az első negyedévi kiáramlás után a második és a harmadik negyedévben már ismét került friss megtakarítás, és az első negyedév nagy bukását is elég jól sikerült a következő hónapokban ledolgozniuk a portfólió-menedzsereknek. Márciusban még több mint 206 milliárd forintos mínuszban voltak a befektetők, szeptember végére ez a deficit 36 milliárdra olvadt.

A hosszútávú megtakarításokhoz a bukások ellenére sem nyúltak hozzá a háztartások, az életbiztosításokba és a nyugdíjpénztárakba egész évben folyamatosan áramlott a friss pénz. Az életbiztosítások a harmadik negyedév végére nagyjából ledolgozták az első negyedéves árfolyamesést, a nyugdíjpénztáraknál is javult a helyzet, de nekik még van mit faragniuk a mínuszokból. Életbiztosításokban a háztartások több mint 2140, nyugdíjpénztárban is több mint 2 ezer milliárd forintot tartanak, ebből nem egészen 260 milliárd forint a megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon.

Érdekesség, hogy az államosított magán-nyugdíjpénztári vagyont is nyilvántartja a statisztika a lakosság pénzügyi vagyonaként, pedig azokat a megtakarítások már régen elköltötték, illetve az államadósság csökkentésére fordították. A háztartásoknak az államnak átadott nyugdíjvagyon miatt még mindig van 2771 milliárd forintnyi követelése az állammal szemben. Emellett adó- és járulékkövetelése, valamint munkabér-követelése is a van a háztartásoknak.

A kötelezettségek is növekedtek

A háztartások tartozásai 11 ezer forint fölé emelkedtek a harmadik negyedév végére, ami 2011 végi, vagyis a kedvezményes árfolyamú végtörlesztés előtti szint. Ezen belül a banki hitelek állománya 9600 milliárd forint fölött van már, ebben szerepet játszhat a törlesztési moratórium is, hiszen a tőketartozás a moratóriumos hiteleknél nem csökken. A lakáshitelek piaca továbbra is pörög, sok a folyósítás, és a fogyasztási hitelpiac is erős a babaváró támogatásnak köszönhetően. Egyéb tartozása is van a lakosságnak mintegy 1500 milliárd forintnyi. Ebből nem egészen 650 milliárdot tesznek ki az adó- és járuléktartozások.

Összességében véve a háztartások nettó pénzügyi vagyona 52 673,6 milliárd forint a jegybank számításai szerint, vagyis ennyivel haladja meg a pénzügyi eszközök értéke a tartozásokét. Ez háztartásonként úgy 13 millió forint lenne, de nyilvánvalóan nincs annyi, hiszen több tételt, az államosított magánnyugdíjat vagy a cégeket nem biztos, hogy pénzesíteni lehetne. Olyan egyéb tételeket is hozzávesz a statisztika a lakosság pénzügyi vagyonához, amit egy átlagember józan ésszel aligha számolna bele a saját vagyonába. Ilyen például a vagyonbiztosítások díjtartaléka, amit szintén nehezen lehetne elkölteni. A befizetett casco- vagy lakásbiztosítási díjhoz például nem férnek hozzá a befektetők, bár a biztosító fizet, ha káresemény van.