Helyzet van, be kell avatkozni az egészségügyben

Alapkérdése a magyar egészségügynek, hogy a költségek kontrolljára vagy az egészségnyereség elérésére optimalizáljon az átalakítás - vetette fel a Napi.hu egészségügyi konferenciáján Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese.
Napi.hu, 2015. december 2. szerda, 10:42
Fotó: Napi.hu

Csak az államtitkár személye változott, az egészségügy kihívásai nem - mondta Mészáros János, egészségügyi ellátórendszer működtetéséért felelős helyettes államtitkár a Napi.hu egészségügyi konferenciáján tartott előadásában. A lakosság egészségi állapota továbbra is rossz, nagyok az egyenlőtlenségek, s bár most épp stagnál az orvoselvándorlás, de így is nagyon sokan hiányoznak a rendszerből. Azt azonban biztatónak tartotta, hogy egyre több rezidens kapcsolódik be a szakorvosképzésbe. Az alapellátás és az egészségtudatosság fejlesztése, az edukáció az egészségpolitika fundamentumai, az egyén egészségi állapotát ugyanis csak mintegy 15-20 százalékban határozza meg az ellátórendszer, a többi saját felelősség - fogalmazott Mészáros.

Az intézményrendszer kapcsán megemlítette, fontos szétválasztani az aktív és a szociális ellátást, a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklusban pedig a gyermektraumatológiai és a pszichiátriai ellátás, valamint az eddig kimaradt közép-magyarországi régió fejlesztése kerül a középpontba a budapesti szuperkórházzal együtt.

Mire optimalizáljon az átalakítás?

A betegek, a beszállítók és az intézményfinanszírozás közötti feszültségeket górcső alá vevő kerekasztal-beszélgetés moderátora, Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgató-helyettese azt firtatta: vajon költségkontrollra vagy egészségnyereségre optimalizálják az ellátórendszert. Mészáros János úgy vélte: az intézményrendszer és annak öncélú életben maradása a múlt, az igényekhez és az egészségnyereséghez való igazodás a jövő, ez utóbbi mentén kell az egészségügy jövőképét elképzelni.

Kellemetlen, sőt rossz szituációkat eredményezne, ha az egészségügyben a pénz lenne az elsődleges és döntő szempont, a beteg igényei mellett azonban az egyéni felelősségnek is szerepet kell kapnia - mondta Mészáros. A Kórházszövetség elnökének drámai helyzetértékelésére - kiégett, agyonhajszolt dolgozók, rossz egészségi állapotú lakosság - is reflektálva elmondta: próbálják mederben tartani a folyamatokat, a problémafelvetésekre viszont megoldási javaslatokat is várnak, méltatlankodásból nem lesz közös megegyezés.

Helyzet van, hemzsegnek a betegek az intézményekben

A súlyos mortalitási és morbiditási tényezőket hordozó lakosságra kell optimalizálni, helyzet van, be kell avatkozni, a magyar közélet kulcskérdésévé kell tenni az egészségügyet - összegezte véleményét Velkey György. A hatékonysági tartalékot a rendszer jelen állapotában befogadni nem tudja - erősítette meg az előadásban elmondottakat. Érthetetlennek nevezte az intézményrendszer öncélú életben tartásával kapcsolatos felvetést, mondván bejutási protokollok alapján hemzsegnek a betegek az intézményekben, az intézményvezető pedig felelős az ellátásukhoz szükséges humán és tárgyi feltételek kiállításáért.

Társadalmi megegyezés és politikai döntés kell

Az orvostechnikai eszközök beszállítói maximum abban dönthetnek, hogy adott feltételek mellett szállítanak-e, vagy sem - ezt már Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára válaszolta Sinkó Eszter kérdésére. Úgy vélte, társadalmi megegyezésnek és politikai döntésnek kell megalapozni a rendszert.

A kórházadósságok újbóli növekedése nem lepte meg a kerekasztal résztvevőit, bár Mészáros János csökkenő tendenciát vélt felfedezni a konszolidáció utáni időszakban. Sinkó Eszter pedig arról beszélt, még mindig nem sikerült megértetni a döntéshozókkal: az alapdíjak emelése nélkül nem fordulhat meg a növekedés trendje. Rásky László kasszasöprést firtató kérdésére kiderült, az egészségbiztosítási alap maradványát mégis szétosztják, december közepén derül ki, hogy ez mekkora összeget jelent. A 60 milliárdos konszolidációból még ki nem utalt 1,2 milliárdot pedig december 15-ig átutalják.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

kopacs, 2015.12.05 02:41

Bizony be kéne már avatkozni, de nem úgy ahogy tervezik, ahogy addig is tették, mert az nem vezet sehova, semmi jóra. Eddig a pénzünket odaadták az eű-nek, a kórházaknak, a házoorvosoknak, stb. Beteg nem is kell hozzá. Sőt, a beteg csak nyűg nekik, hiszen a pénz betegek nélkül is megkapják. Csak azért engedik be, mert hozza a hála pénzt.
Ezt a rendszert alapjában meg kell változtatni. A befizetéseinket számlára tenni és a beteg dönthesse el, mire mennyit szán. Akkor és csak akkor a beteg visszanyerhetné a tisztességét, a megbecsülését.
Ma a betegek sosem a pénzhiányra panaszkodnak, hanem a lelketlen, megalázó orvosi hozzáállásra, a tisztességtelen hálapénz zsarolásra, az orvosi műhibákra. Mert van pénz most is elég, ha négy kórház képes kijönni az ellátmányból, akkor a többinél az igazgatókat kell biróság elé állítani, hűtlen kezelés vádjával, korrupció vádjával. Ma egy kórház 6000 Ft/ó, vagyis havi egymilliós jövedelemre nincs orvos jelentkező, mert ennél is többet akarnak és kapnak is. Egy beosztott kórházi orvos másfél milliót keres adómentesen. A paraszolvencia évi 90 milliárd, plusz évi 300 milliárd megy a magán eű-be.
Legyen vége annak , hogy a pénzünket csak úgy oda adják beteg nélkül, gyógyítás nélkül. Döntse el a beteg mit rendel meg, mit vállal. Át akarjuk venni a pénzünk felett a rendelkezés jogát.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html