Miközben a kormány hadat üzent a növekvő illegális bevándorlás ellen, addig - úgy látszik - a pénzes külföldieket kifejezetten igyekszik hazánkba csábítani - írja a Magyar Nemzet a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) adataira hivatkozva. A letelepedési magyar államkötvények értékesítésének 2013. decemberi megkezdése óta eltelt szűk másfél esztendőben 6800 tartózkodási kérelem érkezett a BÁH-hoz, és május 31-ig 6663 külföldi meg is kapta az ideiglenes engedélyt. Ebből 2518 fő az, aki letelepedési államkötvény-vásárlás útján szerzett jogot az itt tartózkodásra, további 4145 személy kapta meg családegyesítés jogcíme alatt az engedélyt.

A hat hónapos tartózkodást biztosító dokumentum csak egy technikai eljárás, ugyanis ennek birtokában adhatja be a külföldi befektető a "véglegesnek" tekinthető letelepedési engedély iránti kérelmet, amit gyorsított eljárásban bírálnak el. A parlamenti választásokon való voksolást leszámítva szinte teljes értékű állampolgárságot jelentő nemzeti letelepedési engedélyt 2015. június 22-ig családegyesítéssel együtt 2813 külföldi kérvényezte, amelyből 1792 kérelmet jóvá is hagyott a hivatal.

A befektetési konstrukció az Európai Unióban, illetve a schengeni övezetben szabad mozgást és korlátlan ideig való tartózkodást tesz lehetővé. Ennek lényege, hogy az unión kívüli, úgynevezett harmadik országból érkező befektetők, akik legalább 300 ezer euró névértékű, erre a célra kibocsátott, ötéves futamidejű államkötvényt vásárolnak, a hazai törvények értelmében fél év után letelepedési engedélyt kapnak, amelynek birtokában szabadon mozoghatnak a schengeni övezetben. A 2013-ban hozott törvény ugyanakkor előírja, hogy csak a parlament jelenleg Rogán Antal (Fidesz) vezette gazdasági bizottsága által kijelölt közvetítőcégek jegyezhetik le ezeket a kötvényeket az Államadósság-kezelő Központnál, és a külföldi befektető a cég által kibocsátott értékjegyet, illetve egyfajta elismervényt kap. A letelepedési kötvény kamatozik is, jelenlegi piaci viszonyok mellett kétszázalékos hozamot garantál, de nem a befektetőnek, hanem a közvetítő cégnek. A kötvény az ötéves futamidejű, euróban kibocsátott magyar állampapíroknak megfelelően kamatozik, azok másodpiaci hozamánál 1,5 százalékkal olcsóbb befektetési forma. A törvény ugyanakkor garantál egy kétszázalékos kamatszintet, vagyis a jelenlegi, ennél alacsonyabb hozamkörnyezet miatt most a piacinál drágábban kamatozik az államkötvény - ismerteti a lap.

A közvetítő vállalkozások amellett, hogy mintegy 30 ezer euróval olcsóbban jutnak a kötvényhez, de - a papír diszkont jellege miatt - drágábban adják azt tovább, még 45 ezer eurónyi közvetítői díjat is kérnek az ügyfelektől, így mintegy 23 millió forint bevételre tesznek szert a kötvény értékesítése és a papírok intézése során ügyfelenként - írja a Magyar Nemzet.