Bár a koronavírus-járvány pontos hatásait még korai lenne számszerűsíteni, az biztos, hogy rengeteg céget érzékenyen érint, ez pedig a pénzügyi, likviditási helyzetüket is befolyásolja.

A járvány miatt már több intézkedést hozott a kormány, amelyek a cégek életét megkönnyítheti, ám ezek elsősorban különböző szektorok szereplőit érintik. Ugyanakkor sok vállalkozás is már tisztában van azzal, hogy át kell írnia az idei évre vonatkozó bevételi terveit. Emiatt a tavalyi adatok alapján havonta vagy negyedévente megfizetendő társaságiadó-előlegükkel megfizetendő adójuk több lehet, mint amennyit a járvány miatt idén csökkenő bevétel indokolna.

Kapcsolódó

Érdemes most eldönteni

"Ezek a vállalkozások gyakorlatilag az adóelőleg fizetési szabályok miatt év közben olyan adót fizetnek be a költségvetésbe, amit a későbbi éves adatok alapján látható módon nem kellett volna, és ha hamarabb nem cselekednek, csak az éves bevallás benyújtásának esedékességét, azaz 2021. május 31- követően juthatnak hozzá a 2020 során fölöslegesen befizetett pénzükhöz" - mondta a Bukszának (a Napi.hu szerkesztőségi blogja) Fekete Zoltán Titusz, az adójogász, az LFB  ügyvédi iroda adószakértője és partnere. A problémát csak fokozza, hogy az adózást érintő kormányintézkedések között eddig nem szerepelt egy sem, amely általános mentességet adna a vállalkozásoknak azon adóelőlegfizetési kötelezettségük alól, amely a jelen gazdasági helyzetben reálisan nem fog a későbbiekben benyújtott bevallással valódi adófizetési kötelezettséggel társulni.

Ez egyben azt is jelenti - Fekete Zoltán Titusz szerint -, hogy minden vállalkozásnak egyelőre magának kell eldöntenie, hogy szeretne-e olyan adóelőleget fizetni, amelyet leghamarabb csak jövőre kérhet vissza az államtól, egész pontosan a NAV-tól vagy pedig likviditásjavító intézkedésként megelőző lépést tesz. "Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy kéri a NAV-ot az adóelőleg csökkentésére" - mondta az LFB ügyvédi iroda adószakértője. A kérelmet a NAV honlapján elérhető - erre az ügyre rendszeresített - "ELOLEGMOD" (előlegmódosítás) című - kizárólag elektronikusan elérhető - nyomtatványon lehet benyújtani.

Alá kell támasztani

A NAV nem bólint rá automatikusan ezekre a kérelmekre. Fekete Zoltán Titusz erről azt mondta: "Hogy zöld utat kap-e a kérelem, az elsősorban attól függ, hogy az adott cég megfelelően alá tudja-e támasztani azt, hogy bevételei és nyeresége, így adókötelezettsége várhatóan elmarad az előző évi adatok alapján megállapított adóelőleg összegétől." Ehhez részletes becslést, üzleti tervet kell készítenie a cégnek. "Fontos, hogy a szóban forgó kérelem benyújtására nincs törvényben meghatározott határidő, az bármikor benyújtható. Ugyanakkor az is lényeges, hogy csak a kérelem benyújtásának napján vagy azt követően esedékes adóelőlegekre vonatkozóan tud az adóhatóság döntést hozni. Visszamenőleges hatállyal a már előírt és esedékes előlegeket a kérelemmel nem lehet csökkentetni" - tette hozzá az LFB szakembere.

A dolog azért aktuális, mert az esedékes adóelőleg-fizetést megelőzően, azaz április 20-ig, vagyis jövő hétfőig kell benyújtani a kérelmet annak érdekében, hogy az év további részében már az újrakalkulált, a járvány miatti kieséssel korrigált üzleti terv szerinti bevételek alapján a korábbinál alacsonyabb adóelőleget kelljen befizetnie a cégnek. Akár az is benne van a pakliban, hogy az újrakalkulált üzleti terv alapján egyáltalán nem kell adóelőleget fizetnie az adott vállalkozásnak.

Mekkora összeget terveztek?

A társasági adóból befolyó bevételek az elmúlt években felemásan alakultak. 2016-ban például 400 milliárdos tervvel szemben 683 milliárd folyt be. Majd 2017-ben a közel 735 milliárd forinttal számolta költségvetés, ennél viszont ténylegesen 15 százalékkal kevesebb 625 milliárd forint jött be az államkasszába. Egy évvel később - 2018-ban - alig volt különbség, 370 milliárd volt a terv, 380 milliárd érkezett.

A múlt évben viszont 399 milliárddal számolt a kormány, ám ennél 24 százalékkal kevesebb, 303 milliárd forint folyt be. Hasonlóan alacsony társaságiadó-összegre legutóbb 2000-ben volt példa. A csökkenésben szerepet játszik, hogy 2017-től 9 százalékos lett a társasági adó, szemben a korábbi kétkulcsos rendszerrel, amely szerint 10 vagy 19 százalékos volt a teher.

Azt, hogy a 2019-es társaságiadó-bevétel az egy évvel korábbitól is jelentősen is elmaradt, a Pénzügyminisztérium azzal indokolta: tavaly eltörölték a cégek decemberi adóelőleg-eltöltési kötelezettségét, így az adójukat csak idén, a mérleg készítése után, májusban kell az érintett cégeknek befizetniük a büdzsébe. A PM számai szerint a magyar cégek idei társaságiadó-alapja - vagyis várható nyeresége - 6823 milliárd forint lesz. Tavaly ez az összeg 5600-6000 milliárd forint között lehetett, és ebből a nyereségből szedett be az állam 303 milliárd forintot, azaz a teljes nyereség 5 százalékát. A társasági adó kulcsa valójában 9 százalék, de a számtalan kedvezmény után a tényleges adóteher 5 százalék körüli összegre csökken.