A megkérdezett 26 elemzőből 24 szerint nem késik tovább a jegybanki kamatcsökkentés (ketten tartást várnak) és a Monetáris Tanács hétfői ülése után 7,5 százalék lesz az alapkamat, negyed százalékponttal alacsonyabb mint jelenleg. Hasonló eredményre jutott egy másik, a devizakereskedők közt végzett körkérdés is: 13 válaszadó közül 10 tippelt 25 bázispontos, egy 50 bázispontos csökkentésre és ketten változatlan kamatra számítottak. A június óta első kamatlazításra azután kerülhet sor, hogy az amerikai jegybank keddi, vártnál nagyobb fél százalékpontos kamatcsökkentését követően ezen a héten magukra találtak a korábban hetekig gyengélkedő emelkedő piacok, köztük a forint piacai. A forint szerdán öthetes csúcsra erősödött az euro ellen. A kamatvágással az elemzők nagy többsége szerint az MNB nem várja meg a szeptemberi inflációs adatot, amely a várakozások szerint jelentős csökkenést hoz az áremelkedés éves ütemében (hiszen ez a jelenlegi árszintet a tavaly szeptemberivel hasonlítja össze, amikor a kormányzati intézkedések következtében már megindult az árak gyors növekedése). Az elemzői konszenzus szerint szeptemberben 6,2 százalé lesz az éves infláció, ami jelentős lassulás az augusztusi 8,3 százalékhoz képest. A szeptemberre vonatkozó előrejelzések szóródása nagy: volt 5,7 és 6,4 százalékos előrejelzés is. Az infláció idén és jövőre várható szintjét ugyanakkor az elemzők a korábbinál magasabbra teszik: az éves átlagos infláció konszenzusa 2007-re kéttized százalékponttal 7,7 százalékra, 2008-ra fél százalékponttal 4,3 százalékra emelkedett. Magasabb, bár csökkenő trendű pályát vetítenek előre a 2007, illetve 2008 decemberi éves inflációra vonatkozó előrejelzések is: az előbbi 45 bázisponttal 6 százalékra, az utóbbi 20 bázisponttal 3,7 százalékra emelkedett. Látható viszont, hogy az MNB három százalékos középtávú inflációs céljának hitelességét továbbra sem vonja kétségbe az elemzők többsége: konszenzus előrejelzésük a 2009-es átlagos inflációra pont 3,0 százalék. Az inflációs nyomást csökkentheti egy más oldalról negatív jelenség: a gazdaság növekedése a korábban vártnál kisebb lehet. Bár az éves növekedés a harmadik negyedévben némileg gyorsulhat - a második negyedéves 1,4 százalékról 1,8 százalékra -, az egész évre vonatkozó konszenzus előrejelzésüket 30 bázisponttal 2,1 százalékra csökkentették az elemzők, 2008-ra pedig 10 bázisponttal 3 százalékra. A havi konszenzusokban előfordul ingadozás, szeptember azonban már a második hónap, amikor lejjebb vitték a konszenzust. (Augusztusban szintén 30, illetve 10 bázisponttal csökkent 2007-re, illetve 2008-ra.) A lassuló növekedés az elemzők szerint azzal is összefüggésben áll, hogy folyik az államháztartás hiányának csökkentése. A lefaragás a konszenzus vélemény szerint még eredményesebb is lesz idén, mint a kormányzati előrejelzés: a 2006-ban még a GDP 9,2 százalékát kitevő államháztartási hiány idén 6,1 százalékra eshet. A kormányzati előrejelzés 6,4 százalék. Az elemzők annak ellenére várnak kisebb GDP-arányos hiányt a kormánynál, hogy szerintük a GDP is alacsonyabb lehet a kormány által előrevetítettnél: ők 2,1 százalékos gazdasági növekedést várnak idén, a kormány pedig továbbra is 2,2 százalékot. A jövő évre a gazdasági növekedést illetően az elemzők az optimistábbak, hiszen ők 3,0 százalékot jósoltak, a kormány pedig csak 2,8 százalékot. Az elemzői előrejelzés az államháztartás 2008-as hiányára mégis magasabb a kormány által megcélzott 4,1 százaléknál: 4,3 százalék. Bár a kormánypolitikusok az utóbbi hetekben a korábbinál optimistábban nyilatkoztak az euró bevezetésének várható időpontjáról, az elemzői többség véleménye nem változott ezen a téren: nem számítanak az euró bevezetésére 2014-nél előbb.