Hiába mentette fel a bíróság, nem kapott kártérítést az ügyvéd

Egy ügyvéd igazolta, hogy az előtte megjelent eladó tulajdonosa az ingatlannak, majd a valós tulajdonos feljelentést tett a rendőrségen. Első fokon a büntető bíróság szabadságvesztésre ítélte az ügyvédet, majd a másodfokú bíróság felmentette. Ezen felbuzdulva az ügyvéd több mint 30 millió forint kártérítést követelt - immár polgári perben - az igazságszolgáltatási szervektől. Nem kapott egy vasat sem.
Németh Géza, 2016. október 4. kedd, 17:39

A Kúria nemrégiben tett pontot az ügy végére, amelyben felperes az ügyvéd, az alperesek pedig a Budapesti Rendőr-főkapitányság, a Legfőbb Ügyészség és a Fővárosi Törvényszék voltak.

A büntető ügy részleteivel nem foglalkoztak a polgári bíróságok. Az ott megállapított tényeket - hogy a Fővárosi Bíróság az ügyvédet bűnösnek mondta ki bűnsegédként elkövetett csalás bűntettében, valamint bűnsegédként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében, ezért halmazati büntetésül két év hat hónap börtönre és három év közügyektől eltiltásra, valamint négy év ügyvédi foglalkozás gyakorlásától eltiltásra ítélte, majd a Fővárosi Ítélőtábla az ügyvédet az ellene emelt vád alól  - bűncselekmény hiányában - felmentette, a polgári bíróság tényként fogadta el.

A kártérítéshez az szükséges, hogy a büntető eljárás során - annak szereplői - kirívóan gondatlanul járjanak el. Ezt sem a rendőrségre, sem az ügyészségre, illetve az elsőfokú büntető bíróságra sem lehetett elmondani, így pedig nem jár - közigazgatási jogkörben okozott kár miatt - kártérítés. Az ügyvéd a rendőrségtől, az ügyészségtől és a bíróságtól - egyetemlegesen, vagyis bármelyiküktől behajthatóan -  egyszer 7,4 millió, majd további 6 millió forint vagyoni kárt, továbbá 28 millió nem vagyoni kárt követelt.

A tévedés nem ok a kártérítésre!

A polgári bíróságok első- és másodfokon is elutasították a keresetet, és ugyan ezt tette a Kúria is. Idézet a Kúria felülvizsgálati ítéletéből: "A nyomozati eljárásban a büntetőeljárás megindítására és lefolytatására okot adó cselekmény hátterének, a valóságban történteknek, sok esetben a mozaikszerű feltárása során szükségképpen adódnak bizonytalanságok. Ezért, ha a nyomozás, a vádemelés és a bírósági eljárás az eljárási kereteket meghatározó jogszabályok betartásával történik, a rendelkezésre álló bizonyítékoknak az igazságszolgáltatás egyes szervei által való eltérő értékelése önmagában nem ad alapot a kártérítési felelősséget megalapozó, kirívóan súlyos jogalkalmazói tévedés megállapítására." Az a tény, hogy a másodfokú büntetőbíróság az ügyvédet felmentette, a jogértelmezési tévedés nem alapozza meg a kártérítési felelősséget.

Az ügyvéd - éppen az ilyen magyar jogszabályi háttér miatt - kérte a polgári perben, hogy a bíróság kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól - de ezt is elutasította minden fórum.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

HauserArnold, 2016.10.05 08:46

Elég világos, nem?

A bíró(ság) tönkretehet emberi életeket, de ha mindezt értelmezési hibaként lehet felfogni, akkor semmiféle kártérítésre nem kötelezhetik - magukat.

Mikor rohadnak már meg ott, ahol vannak?

Mikor alakul már ki egy olyan rendszer, amelyben nem önmaguk felett ítélkeznek a bírók?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html