A politikus kereskedelmi bankoktól származó információkra hivatkozva mondta ezt egy keddi sajtótájékoztatón Veszprémben, hozzátéve: a munkaadói kör 70 százalékát a kis és középvállalkozói szektor teszi ki, s ha 700 ezer ember kikerülne a munka piacáról, akkor "úgy jelenik meg több százezer munkanélküli" - alkalmazottak nélkül számolva -, hogy azt "tulajdonképpen senki észre nem veszi".

Pálfy elmondta: a kisvállalkozások 80 százaléka készpénz-problémával küzd, s ugyan a pénz megvan a Magyar Fejlesztési Banknál, de a forgóeszköz-hitel odaítélésének kockázatelemzését a kereskedelmi bankok végzik, s szigorúbban, mint az eddigiekben, az összeomlott ingatlanpiac miatt fedezetként már az ingatlan sem feltétlenül elegendő.

A kis- és középvállalkozások igen nagy többségének vagy inkasszó van a számláján, vagy adó- és köztartozással küzd, így szerinte a pénzügyi kormányzatnak azon kellene gondolkodnia, melyik az az állami struktúra - megkerülve a kereskedelmi bankokat -, amelyen keresztül közvetlenül tudja eljuttatni a támogatási pénzeket a kis- és középvállalkozói rétegnek. Pálfy javasolata szerint az adóhivatal tehetne engedményeket, például átütemezést vagy részletfizetést.

További gond a kisvállalkozások számára az is, hogy ma a bíróságoknak a felszámolási eljárás során lényegében nincs mérlegelési joguk; amennyiben egy vállalkozó 15 napon belül nem tesz kifogást a neki benyújtott számla miatt, s ezt az első felszólítás előtt sem teszi meg, akkor a bíróságnak fel kell számolnia a céget - mondta Pálfy Sándor. Rámutatott: amíg egy polgári peres eljárásban egy követelés esetén "kemény illetékeket kell leróni", addig a felszámolási eljárás illetéke - nagyságrendtől függetlenül - körülbelül 50 ezer forint.