A gazdaságvédelmi intézkedések és a védekezési kiadások miatt a központi alrendszer hiánya július végére megközelítette a 2165 milliárd forintot - közölte a Pénzügyminisztérium (PM).

A szám brutális, több mint hatszorosa az előző év azonos időszakában mértnek, amikor a központi alrendszer hiánya 352,7 milliárd forintot tett ki. Idén júliusban a központi alrendszer 328 milliárd forintos hiányt produkált, szemben a 2019-es adattal, amikor 37,2 milliárd forintos többlettel zárhatott az év hetedik hónapjában a költségvetés.

Kapcsolódó

A tárca közlése szerint júliusban nem érkezett uniós bevétel a költségvetésbe, így a 2020 első héthavi bevétele összesen 489,5 milliárd forintot tett ki. Ugyanakkor az uniós kiadások megközelítették az 1274,9 milliárd forintot.

A járvány elleni védekezéshez szükséges forrásokat - így a szükséges eszközök beszerezésére kiadott több mint 520 milliárd forintot - és a gazdaság újraindításához szükséges forrásokat a kormány teljes mértékben a hazai költségvetésből fedezi - közölte a gazdasági kormányzat.

A hazai kiadások közül július végéig kiemelendők a kiemelt közúti projektekre (140 milliárd forint), valamint a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásra (123,1 milliárd forint) fordított források. Ezeken kívül fontos kiadásként megjelennek a turisztikai fejlesztési célelőirányzatból (81 milliárd forint), a közúthálózat fenntartására és működtetésére (68,4 milliárd forint) kiadott források, valamint a Falusi

Útalapból (57 milliárd forint), a közúthálózat felújítására (37,4 milliárd forint), a Modern Városok Program céljaira (29,1 milliárd forint) kifizetett összegek.

Jelentős forrásokat fordított még a költségvetés a családosok személygépkocsi-szerzési támogatására (27,0 milliárd forint) is. A veszélyhelyzet során nyújtott kimagasló teljesítményük elismeréseként az egészségügyi és egészségügyben dolgozók egyszeri rendkívüli juttatását kaptak, melyre 101,3 milliárd forintot biztosított a költségvetés.

Idén 4 százalék körüli lehet az EU által is figyelt, eredményszemléletű (ESA) GDP-arányos deficit. A maastrichti elvárásrendszer az uniós tagállamoktól megköveteli, hogy 3 százalék alatt tartsák a ráta, azonban az idei koronavírus-járvány okán erről a szigorról lemondtak Brüsszelben. Idén a Covid-19-járvány előtt megközelíthette volna a számszerű hazai össztermék az 50 ezer milliárd forintot, ehhez kellett volna mérni a hiányt, ami így elhanyagolható tétel lett volna.

A pandémia minden gazdasági számot borított, pusztán egészségügyi eszközökre is 500 milliárd forint felett költött a kormány, ami más értéket is képvisel, ha azt nézzük, hogy 320-ról 360 forintra ugrott az euróárfolyam, ami mostanra normalizálódott 345 körüli szinteken.

Ezek alapján július végére a GDP 4-5 százalékára tehető a hiány. Azonban ez is egy torz szám, lévén a hiány nem egyenletesen alakul éven beleül, az idei pedig eleve egy történelmi anomáliás 12 hónap.