Az idei első félévben 13,7 milliárd forint volt a kormányzati szektor hiánya, ez GDP-arányosan 0,1 százalékos mínuszt jelent. Éves összevetésben pedig a GDP-hez mért egyenleg 223 milliárd forinttal, GDP-arányosan 1,2 százalékponttal romlott. A bevételek 9,5 százalékkal nőttek, többek között a jövedelemadó- és áfabevételek emelkedésének köszönhetően. A kiadási oldalon pedig 12,5 százalékos volt a növekedés.

A foglalkoztatás növekedése miatt érthető a jövedelemadó-bevételek emelkedése, a fogyasztás bővülése és a gazdaságfehérítő lépések pedig az áfabevételeket gyarapították - kommentálta a friss adatokat Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Kapcsolódó

Az elemző szerint a kormányzati szektor GDP-arányos hiányát és adósságát többéves távlatban nézve lehetne jobb is a helyzet. A GDP-arányos adósság 2014-hez képest 3,3 százalékponttal 73,3 százalékra mérséklődött 2017-re. Ebből 2,6 százalékpontos volt a 2017-es csökkenés, annak ellenére, hogy tavaly elég laza volt a költségvetési politika, ugyanis a GDP-arányos költségvetési hiány 2,2 százalékot tett ki, szemben a 2016-os 1,6 százalékkal.

Bár a tavalyi 2,2 százalékos GDP-arányos hiány alatta van a maastrichti kritériumokban szereplő 3 százalékos szintnek, a deficit úgy emelkedett, hogy a GDP-növekedés üteme közben majdnem a duplájára nőtt. 2016-ban ugyanis 2,3, 2017-ben viszont 4,1 százalékos volt. Mindez azt mutatja, hogy a gazdaság élénküléséből származó bevételnövekedés mellett erőteljesen nőttek a kiadások. Ahelyett, hogy egy esetleges későbbi, nehezebb gazdasági környezetre történő felkészülés érdekében tartalékfelhalmozásra került volna sor - fogalmazott a szakember.

A GDP-arányos államadósság is elsősorban azért csökkent, mert jelentős volt a GDP-növekedés üteme. A legújabb, idei adatok pedig arra utalnak, hogy nem változott a forgatókönyv, azaz nem látszik, hogy a gazdasági növekedésből származó bevételekből komolyabb tartalékot képeznének.