Nagy megdöbbenést okozott pénteken, amikor kiderült, hogy a Budapesten zajló IMF-EU delegációval folytatott előzetes konzultáció megszakadt, a Valutaalap és az Európai Bizottság küldöttsége néhány órával a tervezett befejezés előtt hazautazott Budapestről. Mint később kiderült, a tárgyalás megszakítása Olli Rehn uniós pénzügyi biztos személyes döntése volt, és összefüggésben van a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal. Az IMF ezt jelölte meg a távozás fő okaként délutáni közleményében, amelyben úgy fogalmaztak: "tekintettel arra, hogy a kormány nem mutatott hajlandóságot a törvény módosításának elhalasztására, így lehetőséget adva annak megvitatására, az EB-IMF delegáció úgy döntött, hogy megszakítja az előkészületi tárgyalásokat". Emellett az IMF azt is megjegyezte, hogy az IMF - az Európai Bizottsággal szoros együttműködéssel - kapcsolatban marad a magyar döntéshozókkal, hogy a "következő lépéseket meghatározzák".

Nem is szakadtak meg a tárgyalások, sőt, fokozódnak

Kapcsolódó

A magyar tárgyalódelegációt vezető Fellegi Tamás, tárcanélküli miniszter tárgyalásokról kiadott közleménye szerint nincs szó a tárgyalások megszakadásáról, mivel informális egyeztetés, és nem formális tárgyalási forduló zajlott az IMF és EU delegációjával. "A magyar delegáció továbbra is kész az előfeltételek nélküli tárgyalásra, felajánlva az IMF és az EU szakértői számára a tartalmi egyeztetést az együttműködés elemeiről és a jövőbeni megállapodás pénzügyi, makrogazdasági és politikai vonzatairól. Az IMF és az EU által biztosítandó védőháló formájáról, nagyságrendjéről és feltételeiről a tárgyalási folyamat eredményeként születhet megegyezés" - fogalmaz a Fellegi aláírásával ellátott közlemény.

Lázár János a Fidesz-KDNP rendkívüli frakcióülése után, a delegáció távozását firtató újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: januárban megkezdődnek a tárgyalások a Nemzetközi Valutaalappal és az EU-val. Eddig ismerkedés zajlott és, hogy jól sikerült vagy rosszul sikerült, egy más kérdés - jegyezte meg és hozzátette: "hogy valaki karácsonyra hazautazik, és a Jézuskát máshol várja, nem Budapesten, azt meg tudom érteni". Ugyanakkor megjegyezte: van egy praktikus szempont azzal kapcsolatban, hogy a következő hónapokban várhatóan fokozódik majd a tárgyalások intenzitása, ez pedig az, hogy Magyarország jelentős pénzzel tartozik az IMF-nek. "Gondolom, hogy akinek a pénze kell, megteszi a szükséges lépéseket ennek érdekében. (...) Így aztán bennem semmiféle kétség nincs, hogy vissza fognak térni a pénzük behajtása érdekében" - mondta.

A delegáció idő előtt távozásáról szóló hír megjelenése előtt Orbán Viktor az MR1-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kijelentette: sem a devizahiteleseket érintő megállapodás, sem pedig a 2012-es költségvetés újraszámolásánál nem volt szempont, hogy az "ne szúrja az IMF szemét", hanem az volt a szempont, hogy a magyaroknak jó legyen. Orbán Viktor kiemelte: a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjával még semmilyen tárgyalást nem folytatott a kormány, de ezeken a tárgyalásokon nem is gazdaságpolitikáról beszélnek majd. A kormányfő úgy fogalmazott: az IMF egy bank, amelynek az a dolga, hogy szükség esetén hitelt, biztosítékot nyújtson a vele kapcsolatban álló országoknak, tehát, "ha úgy tetszik, a saját bankunkkal tárgyalunk".

Szintén a hír megjelenése előtt derült ki az is, hogy a parlament sürgősséggel tárgyalja az MNB-törvényt. Péntek délután Rogán Antal, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke - aki szintén tagja az IMF-fel tárgyaló magyar delegációnak - két módosító indítványt nyújtott be a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényjavaslathoz, ezekkel a makroprudenciális szabályozást emelné be a szövegbe, illetve módosítana egyes javadalmazási szabályokon.

Lesz megállapodás - előbb-utóbb

Egyáltalán nem szerencsés ez a lépés a kormány részéről - fogalmazott Kopik Tamás, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezető igazgatója. Maga a stílus nem meglepő, hiszen a kormányban már korábban is megvolt a hajlam, hogy kész tények elé állítsa a tárgyalópartnereit. A megfontolás emögött az lehet Kopik szerint, hogy egy elfogadott törvény már eldőlt ügy, nem képezheti vita tárgyát, így kifogásokat sem lehet ellene emelni.

A GKI ügyvezetője úgy véli, katasztrofális következményei lennének annak, ha nem sikerülne megállapodni az IMF/EU tárgyalódelegációjával, bár ugyanakkor egy ilyen eshetőséget kizárna. Szerinte előbb utóbb lesz megállapodás - ha most nem, akkor majd fél év múlva, egy csődközeli állapotban.

Átmeneti zajról van most szó - véli Forián Szabó Gergely, a Pioneer Alapkezelő befektetési igazgatója. A piac nem számított arra, hogy simán megy majd a megállapodás. Az eleve rögös úton ez egy újabb döccenő volt, de talán túljuthatunk rajta. Így alapjaiban nem változik meg a finanszírozásról alkotott kép - mondta az elemző. A mostani időszak ugyan tényleg elég borús, de visszatérhetünk a napos oldalra.

Nem lehet látni, hogy mi áll a háttérben - kommentálta a helyzetet Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője, de szerinte a jegybanktörvény elképzelései azok, amiben visszakoznia kell a kormánynak - főleg azért is, mert ebbe az ECB-nek és az Európai Bizottságnak is van beleszólása. Keszeg Kopikhoz hasonlóan azt mondta: a Raiffeisen elemzői biztosra veszik az IMF megállapodást. Keszeg szerint jövőre szükség lesz erre a hitelkeretre - mint mondta: sokkal nehezebb lesz nélküle. Az IMF-hez vissza lehet menni, tárgyalni, ha szükséges - vélekedett.

Nincs tisztában a kormány, mit csinál

Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója az Indexnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a kormány nincs tisztában a tettei súlyával. "Egy piacgazdaságban, ahol a jogrendnek kellene uralkodnia, nem lehet ilyen dolgokat művelni" - fogalmazott a szakember, aki azt is elképzelhetőnek tartja, hogy a kormány nem mérte fel, hogy az utóbbi időben benyújtott törvényjavaslatoknak milyen nemzetközi visszhangjuk, és ennek milyen hatása lehet.

Azt is elképzelhetőnek tartotta, hogy a kormány soha nem is akart IMF-megállapodást kötni, ami azt jelentené, hogy a kabinetet egyszerűen nem érdekli a kockázatok kezelése, fontosabb, hogy a belpolitikai céljait megvalósítsa. A jövő év viszont szerinte nagyon problémás lehet, ha nincs mögöttünk pénzügyi csomag. Ez egy nagyon kockázatos szcenárió, két számjegyű deviza- és forintkamatok és lényegesen gyengébb forint jöhet - fogalmazott Duronelly. Szerinte az sem zárható ki, hogy a tőkepiacoktól jövőre több alkalommal el leszünk zárva, ebben az esetben a jövőre lejáró IMF-hitelek törlesztése a devizatartalékok terhére valósul meg. Ezek után minden magyarországi befektetést nagyon alaposan meg kell fontolni - tette hozzá.

Még mindig ráléphetünk a török útra

A tárgyalások megkezdésének bejelentésekor több forgatókönyv is elképzelhető volt a kormány és a nemzetközi szervezetekkel való megegyezés folyamatáról és kimeneteléről. Ezek közül úgy tűnik, abban vagyunk, amelyben a tárgyalások akadoznak, és szélsőséges helyzetre van szükség a megegyezéshez. Ez ellentmond a dolog "elővigyázatossági" jellegének. Fennáll a veszélye, hogy Magyarország ezzel rátér a török útra, azaz időhúzásra játszik és valójában nem is akar megállapodást kötni az EU-val és az IMF-fel - mondta Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő portfóliómenedzsere.

Erre utalhat, hogy hiába töltött itt napokat a nemzetközi küldöttség, ez alatt sorra hajtottak végre kulcsfontosságú gazdaságpolitikai intézkedéseket, anélkül, hogy velük konzultáltak volna. Így nem meglepő, hogy dolguk végezetlenül távoznak, hiszen úgy látják, hogy nincs rájuk szükség.

Eltekintve a mai hírfolyamtól is arra lehetett számítani, hogy a megállapodás megkötéséig az állampapírhozamok volatilisen alakulnak. Egy hete azonban még összességében a hozampálya csökkenésére lehetett számítani, míg a jegybanktörvény bejelentett változtatásának következtében - amelynek egyenes következménye az EU-IMF-páros mostani döntése - ennek csökkent az esélye.

Jelentős gyengülés jöhet

Jelentős piaci gyengülést okozhat a későbbiekben, ha nem közeledik a magyar kormány és az IMF álláspontja a vitás kérdésekben - vélekedtek londoni felzárkózó piaci elemzők azokra a hírekre reagálva, hogy pénteken megszakadtak Magyarország és az IMF, illetve az Európai Bizottság közötti előkészítő megbeszélések.

Timothy Ash, a Royal Bank of Scotland (RBS) bankcsoport londoni globális felzárkózó térségi kutatórészlegének vezetője kommentárjában annak a véleményének adott hangot, hogy eddig is komoly különbség látszott a kormány, illetve IMF és piac által szükségesnek tartott teendők között. Az RBS vezető londoni szakértője szerint az IMF-program gazdaságpolitikai rögzítő szerepe a fő ok, amiért a piac egy ilyen programot szeretne, tekintettel arra, hogy "lanyhul a bizalom a hazai gazdaságpolitikai döntéshozatal iránt".

Ash szerint a "kiszámíthatatlanság miatt" a befektetők jó eséllyel egy időre távol maradnak, különös tekintettel az egyébként is nehéz piaci kondíciókra. A Royal Bank of Scotland kutatási igazgatója úgy vélekedett, hogy a történtek után piaci gyengülés jöhet, és a piacok "valószínűleg még sokkal nagyobbat is gyengülhetnek, mielőtt a kormány hajlandó lesz megtenni az IMF-egyezséghez szükséges további lépéseket".

Politikai fogadtatás

Az LMP szerint a Fidesz az államcsődöt kockáztatja az új jegybanktörvény benyújtásával, annak időzítésével, illetve a nemzeti bank és a bankfelügyelet összevonásának lebegtetésével. Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szerint ma közelebb vagyunk egy fenyegető államcsődhöz, mint bármikor az elmúlt években. Miután Magyarország sorra megsértette az unió szabályait, "az utolsó csepp a pohárban a Magyar Nemzeti Bank jogállásáról szóló törvény módosításának szándéka. Az unió azt kívánta, hogy a hitelszerződés előfeltételeként meg lehessen vitatni az intézményi kérdéseket is, a jegybank jogállását, a magán-nyugdíjpénztárak ügyét, az Alkotmánybíróság ügyét. Orbán Viktor miniszterelnök ettől elzárkózott" - tette hozzá. Mesterházy Attila úgy vélekedett: a kormánynak fogalma sincs, hogy milyen irányba vezeti az országot. Az MSZP elnöke szerint a kormány nincs tisztában azzal, hogy döntései milyen károkat okoznak Magyarországnak. A Jobbik szerint viszont nem tekinthető végleges szakításnak, hogy az IMF és az Európai Bizottság tárgyalódelegációjának távozása, mert kormány eddig is "az IMF kottájából fújta a megszorításokat". A nemzetközi szervezetek delegációjának személyében különben is "gyarmatosítók érkeztek Magyarországra tárgyalásnak álcázva tevékenységüket".