Elkezdenek költeni a cégek a kormány helyett a reklámpiacon

A magyar reklámpiac várhatóan 7 százalékkal bővül az idén, főként a versenyszférának köszönhetően, mivel 2020 a politikai reklámköltések szempontjából várhatóan csendesebb időszak lesz a választási évnek számító 2019-nél - olvasható a Dentsu Aegis Network által évente közzétett, a világ 59 országra kiterjedő előrejelzésében, amit csütörtökön jutattak el az MTI-nek.
Szabó Dániel, 2020. február 13. csütörtök, 10:59
Fotó: Getty Images

Magyarországon a reklámpiac bővülését részben az úgynevezett médiainfláció okozza, az, amikor a televíziós reklámhelyeket értékesítő két nagy kereskedőház jelentősen emeli az árait, aminek közvetett hatása más médiatípusok árait is felfelé mozdíthatja.

A magyar reklámpiacon a digitális csatornák részaránya idén várhatóan meghaladja a 42 százalékot. A televíziós hirdetések aránya 27 százalék körül alakul, a nyomtatott sajtóhoz az összes reklámköltés közel 16 százaléka jut majd el. A fennmaradó 15 százalékon osztozik az outdoor-, a rádió- és a mozi reklámok piaca.

A Dentsu Aegis Network szerint a globális reklámköltések összértéke idén várhatóan eléri a 615,4 milliárd dollárt, ami 3,9 százalékos növekedés az előző évi 592,3 milliárd dollárral szemben. Mindez olyan nagy politikai és sporteseményeknek lesz köszönhető, mint az amerikai elnökválasztás, a tokiói olimpia vagy a labdarúgó Európa-bajnokság. Itthon viszont nem lesz választás vagy népszavazás - előreláthatólag -, ezért az állami/kormányzati költések lecsökkenhetnek a piacon.

Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy bár a globális kilátások egyértelműen pozitívak, a növekedési potenciál eltérő az egyes régiókban: miközben Latin-Amerikában és Európa keleti felén 9, illetve 5 százalék feletti növekedés várható, a nyugat-európai reklámköltések átlagos növekedése jóval 3 százalék alatt alakul majd, egyes országokban (Németország, Spanyolország, Olaszország) visszaesést is prognosztizálnak a szakemberek.

Így nézett ki 2018-ban a helyzet
Hárompólusúvá vált a magyarországi médiapiac a bevételek eloszlása alapján 2018-ban, a trend idén folytatódik. A médiaköltések legnagyobb része kvázi egyetlen piaci szereplőnél koncentrálódik, a kormányközeli médiumokat összefogó Közép-Európai Sajtó és Média Alapítványnál. A második legnagyobb bevételt az olyan globális szereplők teszik el, mint a Facebook és a Google. A harmadik piaci tömb pedig a hagyományos független kiadóké, ügynökségeké - az utóbbiak azzal szembesülnek, hogy sokan vannak az eszkimók, de egyre kevesebb a fóka - írtuk a 2018-as állapotokról szóló elemzésünkben, melyet a White Report jelentése alapján készítettünk.

Az előrejelzés szerint a korábbi évek trendjét folytatva összességében tovább csökken a tradicionális médiumok szerepe, miközben a digitális reklámok aránya idén már eléri a 45,7 százalékot. Várhatóan 2020 lesz az első olyan év, amikor a mobilhirdetések összértéke világszerte meghaladja a televíziós hirdetésekét.

Szintén erősen, akár 20 százalékkal is bővülhet az online médiafelületek automatizált értékesítési piaca, ebbe a kategóriába tartoznak például a Google-on és a Facebookon futó hirdetések is. Ezt a folyamatot erősíti, hogy továbbra is jelentősen nő a közösségi média felhasználóinak száma, ez utóbbi idén már csaknem eléri a 3 milliárdot.

A Dentsu Aegis Network a japán Dentsu Inc-hez tartozó, a világ 143 országában 45 000 szakemberrel működő, kreatív, média, marketing és CRM szolgáltatásokat nyújtó ügynökségi hálózat.

HOZZÁSZÓLÁSOK