Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A növekedési ütem negyedik negyedévi mérséklődését elsősorban a nagysúlyú feldolgozóipar - azon belül részben a járműgyártás - beruházásainak visszaesése okozta. A szolgáltatási ágak többségében a beruházások a nemzetgazdasági átlag felett nőttek. 2019-ben a beruházások volumene 14 százalékkal, az eddig mért legmagasabb szintre emelkedett - közölte a KSH.

A friss adatak alapján 2019 utolsó negyedévében a beruházások szezonálisan kiigazított volumene az előző negyedévit 0,3 százalékkal haladta meg.

Az előző év azonos időszakához képest:

  • A beruházási tevékenység volumene 5,9, ezen belül a teljesítményérték több mint hattizedét képviselő építési beruházásoké 8,9, a közel négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké pedig 1,6 százalékkal bővült. Mind az építési, mind a gépberuházások növekedési üteme jelentősen elmaradt a korábbi időszakokétól.
  • A beruházási teljesítmény 56 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene a korábbi időszakok átlagához képest jóval kisebb ütemben, 5,6 százalékkal nőtt. Ugyanakkor a beruházások 16 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a megelőző negyedévi stagnálást követően 9,9 százalékkal bővült a volumen.
  • A nemzetgazdasági beruházások több mint negyedét kitevő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a negyedévben 5,5 százalékkal visszaestek. A fejlesztések volumene kiemelkedő mértékben mérséklődött a járműgyártásban, de csökkenést regisztráltak az alágak többségében, köztük az élelmiszeriparban. Ugyanakkor a hosszabb ideje folyamatban lévő, nagy értékű projektek révén kiemelkedő volt az expanzió a villamos berendezés, illetve a gép, gépi berendezés gyártása területén.
  • A nemzetgazdasági ágak döntő többségében emelkedett a beruházási aktivitás. A nemzetgazdasági beruházások közel ötödét képviselő, második legnagyobb beruházónak számító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 16 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásépítések számottevő bővülése mellett a bérbeadást szolgáló üzleti létesítményekbe (bevásárlóközpontok, logisztikai csarnokok) történő beruházások is kiugróan növekedtek.
  • A harmadik legnagyobb súlyú terület, a szállítás, raktározás beruházásainak volumene a korábbi időszakoknál visszafogottabb mértékben, 7,4 százalékkal nőtt, elsősorban a folytatódó infrastrukturális beruházások (út-, autópálya-, kerékpárút- és vasútépítések) nyomán, de többek között a közúti fuvarozással foglalkozó vállalkozások is növelték beruházásaikat.
  • A közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás területén - a központi közigazgatási szervek fejlesztései nyomán - 18, a művészet, szórakoztatás, szabadidő területén - a sporttal és a kultúrával kapcsolatos projektek miatt - 14 százalékkal nőttek a beruházások. A víz- és hulladékgazdálkodás ágban a részben uniós forrásból finanszírozott hulladékkezelő projektek, valamint a regionális közműszolgáltatók fejlesztései révén szintén bővültek a beruházások (7,2 százalék). Az oktatásban 1,2, a humán egészségügyi, szociális ellátásban 4,3 százalékkal emelkedett a beruházások volumene.
  • Több kisebb súlyú nemzetgazdasági ágban szintén jelentősen nőttek a fejlesztések. Az energiaipari fejlesztések bővülésében (22 százalék) ismét szerepet játszottak az atomenergiával kapcsolatos nagyberuházások, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás esetében (14 százalék) pedig a folytatódó szállodaépítések és -felújítások. Az adminisztratív szolgáltatásoknál megvalósult, átlag feletti emelkedést (27 százalék) a lízingtársaságok élénk gép- és járműbeszerzései okozták.
  • A hatodik legnagyobb súlyú területnek számító kereskedelem, gépjárműjavításban a korábbi negyedéveket jellemző folyamatos beruházásnövekedés a tárgyidőszakban csökkenésbe fordult (-5,9 százalék), elsősorban az élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó nemzetközi üzletláncoknak a magas bázishoz képest alacsony volumenű beruházásai miatt.

Így 2019 egészében az előző évhez képest:

  • A nemzetgazdasági beruházások volumene 14, ezen belül az építési beruházásoké 16, a gép- és berendezésberuházásoké 11 százalékkal nőtt.
  • A beruházások mintegy hattizedét jelentő, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében 20, a költségvetési szerveknél 11 százalékkal emelkedett a beruházási teljesítmény.
  • A legjelentősebb beruházó ágak közül a teljesítményérték több mint negyedét realizáló feldolgozóiparban 16, az ingatlanügyletek területén 17, a szállítás, raktározásban 15 százalékkal növekedett a beruházások volumene. Ez a három nemzetgazdasági ág a beruházások hattizedét tette ki.
  • A fejlesztések a legnagyobb mértékben a kis súlyú víz- és hulladékgazdálkodásban nőttek (39 százalék), de kiugró növekedést regisztráltak a művészet, szórakoztatás, szabadidő nemzetgazdasági ágban (33 százalék), valamint a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén is (32 százalék).
  • Mindössze az információ, kommunikáció és az oktatás területén volt az egy évvel korábbinál alacsonyabb teljesítmény.