Nagy változás jöhet a lakáshiteleknél

A lakáshitelpiacra egyáltalán nem hatott a koronavírus, és a babavárót is viszik, mint a cukrot. A személyi hitelek valószínűleg a thm-plafon és a változó kamatozás miatt nem olyan kapósak, de jövőre minden megváltozhat, ha jönnek az új fogyasztóbarát konstrukciók.
Herman Bernadett, 2020. november 3. kedd, 19:08
Fotó: Pixabay

Van is járvány, meg nincs is a lakossági hitelpiacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kilenc havi adataiból legalábbis ezt lehet leszűrni. A háztartások hitelállománya az idén tovább nőtt, szeptember végére elérte a 7867,6 milliárd forintot, ami 2012 januárja, vagyis az úgynevezett végtörlesztés előtti időszak óta nem fordult elő. A háztartások egész évben nettó hitelfelvevők voltak, január és szeptember között összesen több mint 770 milliárd forinttal haladta meg a hitelfelvételek volumene a törlesztésekét.

Jobban megy, mint valaha

Ebben persze nem csak az új hitelfelvételnek, de a régiek lassabb törlesztésének is szerepe volt. A hitelek visszafizetése a törlesztési moratórium miatt az idén lelassult. Az új hitelek felvétele sem lassult le azonban a statisztikák szerint. A lakáshitelek például pörögnek. Csak átmeneti lassulást hozott a piacon a járvány első hulláma, júliusban, augusztusban és szeptemberben már több lakáshitelt folyósítottak a bankok, mint tavaly. Az idén így kilenc hónap alatt összesen 610 milliárd forintnyi friss lakáshitel került a háztartásokhoz, ami mindössze 12 százalékos visszaesést jelent 2019-hez képest. Ráadásul az év hátralévő része is biztatóan indul, hiszen szeptember végén több mint 91 milliárd forintnyi lakáshitel-igénylés volt bent a bankoknál, 21 százalékkal több, mint tavaly ilyenkor.

A lakáshitelek kamata pedig továbbra is alacsony. Az új szerződésekbe átlagosan 4 százalék alatti kamat kerül. Aki változó kamatozású (vagyis egyéves vagy rövidebb) kamatperiódusú hitelt választ, 3 százalék alatti kamattal juthat kölcsönhöz, ezzel a lehetőséggel viszont kevesen élnek, százból egy adós vállalja csak a kamatkockázatot. Négyből csaknem három lakáshiteles már legalább tízéves kamatperiódusú hitelt választ, de ők is mindössze 3,9-4,3 százalékos kamat mellett tudnak kölcsönhöz jutni.

Megfeleződött a személyihitel-piac

A személyi hitelek és más fogyasztási hitelek kamata is alacsony köszönhetően annak a jogszabálynak, amely az év végéig a jegybanki alapkamatnál maximum 5 százalékponttal magasabb thm-et ír elő ezekre a kölcsönökre. Az átlagkamatok épp ezért 5,6 százalék alá süllyedtek legalább átmenetileg. Ez a kamat azonban akciós, legfeljebb az év végéig tart, erre utal, hogy a thm-plafon bevezetése óta nincs, vagy csak nagyon kevesek számára hozzáférhető a fix kamatozású személyi hitel a piacon. A friss személyi hitelek több mint 90 százaléka egy évnél rövidebb kamatperiódusú, holott a thm-plafon bevezetése előtt 1 százalék körül, vagy az alatt volt az ilyen hitelek aránya.

Változó kamatozással sem jut hozzá mindenki a személyi hitelhez. A frissen folyósított állomány hónapról hónapra nagyjából a felét teszi ki a tavalyinak, 20-25 milliárd forint körül stabilizálódott. Az idén kilenc hónap alatt nem egészen 260 milliárd forintnyi személyi hitelt folyósítottak, ez alig a háromötöde a tavalyinak.

Jövőre minden megváltozhat

Jövőre persze minden megváltozhat. A thm-plafont ugyanis eltörlik, és a mostani változó kamatozású konstrukciók is valószínűleg lekerülnek a banki termékpalettáról. A helyüket valószínűleg az MNB által dédelgetett minősített fogyasztóbarát személyi kölcsönök veszik majd át. Számos bank elkezdte már a termékfejlesztést, sokan akarnak ott lenni januárban a startnál.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek piaca hasonlóan alakult a tavalyihoz, sem különösebb élénkülés, sem visszaesés nem volt, az áru- és egyéb hiteleknél viszont komoly csökkenést eredményezett a thm-plafon és a lombard-hitelezés szigorítása is. A babaváró támogatás havi összege 50 milliárd forint körül látszik stabilizálódni, szeptember végén több mint 53 milliárd forintnyi igény volt bent a bankoknál.

Az iskolakezdés most is sokba került

A szeptemberi háztartási hitelstatisztikákon az idén is látszik valamelyest, hogy az iskolakezdés nagy terhet ró a családokra. A folyószámlahitelek állománya ugyan nem nőtt, de a szerződéses összeg emelkedett augusztus óta csaknem 10 milliárd forinttal, és a kamatozó kártyakövetelések szerződéses összege is nőtt. A hitelkártyapiac a thm-plafon áprilisi bevezetése óta csak félgőzzel működik, sok bank felfüggesztette a termékek értékesítését.

A meglévő kártyatulajdonosok szeptemberben több kamatozó követelést gyűjtöttek össze, mint augusztusban a nem kamatozó követelések volumene viszont csökkent. Ez arra is utalhat, hogy sokan vásárolhattak nagyobb értékű műszaki cikket, bútort hitelkártyára az iskolakezdés kapcsán. Szintén ezt támasztja alá, hogy a klasszikus áruvásárlási hitelek mennyisége is megnőtt valamelyest a kilencedik hónapban.

HOZZÁSZÓLÁSOK