Törlesztési moratórium: az MNB elárulta, mit javasol

A vállalati hitelezést az NHP Hajrá, a lakosságit a babaváró támogatás hajtja az idén. A kereslet egyébként csökken, a bankok is szigorítanak. Egyre biztosabbnak tűnik, hogy januártól folytatódik a moratórium, de csak a leginkább rászorulók számára.
Herman Bernadett, 2020. szeptember 17. csütörtök, 16:22
Fotó: Napi.hu

A koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásai következtében a vállalati hitelállomány 2020 második negyedév folyamán csökkent az előző negyedévhez képest, ugyanakkor az elmúlt egy évben közel 700 milliárd forintnyi állománybővülés volt, ami 8,4 százalékos éves növekedésnek felel meg - hangzott el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Hitelezési folyamatokat ismertető sajtótájékoztatóján.

Tízből hat kkv-hitel NHP-s

A márciusban bevezetett fizetési moratórium miatt a hitelállomány lassabban csökkent, míg az új szerződéskötésekre a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében elindított jegybanki és állami hitelprogramok hatottak. A vállalatok a negyedév során mintegy 640 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, ami 18 százalékkal marad el a 2019 azonos negyedévi kibocsátástól. A mikro-, kis- és középvállalkozások hitelállománya az elmúlt évben 9,3 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezést a lezáruló NHP fix konstrukció mellett az áprilisban elindult NHP Hajrá is jelentősen támogatta, melyek keretében megkötött közel 190 milliárd forint értékű szerződések 2020 második negyedévében a kkv-szerződéskötések 60 százalékáért feleltek.

A bankok Hitelezési felmérésre adott válaszai és a hitelezési vezetőkkel folytatott interjúk alapján a hitelkínálati feltételek jelentősen szigorodtak a negyedév során, továbbá csökkent a hosszú lejáratú hitelek iránti kereslet. A felmérésben részt vevő bankok az év második felében minden vállalatméret-kategóriában, valamint az üzleti célú ingatlanra nyújtott hitelek feltételeiben is további szigorítást terveznek, ám ezzel párhuzamosan már a kereslet élénkülését vetítik előre.

A babaváró húzta a hitelpiacot

A lakossági hitelállomány a tranzakciók eredőjeként 232 milliárd forinttal bővült 2020 második negyedévében, ezzel éves szinten 19,6 százalékos bővülés valósult meg. A növekedést elsősorban a babaváró hitelek dinamikus kibocsátása, valamint a fizetési moratórium miatt lecsökkent amortizáció támogatta. A hitelintézetek 142 milliárd forint értékben kötöttek babaváró hitelszerződéseket a második negyedévben, ezzel a termék június végén már a teljes lakossági hitelállomány mintegy 10 százalékát tette ki. A jegybank kérdőíves kutatása alapján az adósok háromnegyede valamilyen lakáscélra használja fel a babaváró hitelt.

A negyedév során csökkent az új szerződéskötések volumene, a legnagyobb mérséklődés a személyi kölcsönök esetében volt, ahol a kibocsátás 63 százalékkal múlta alul az előző év azonos időszakának szerződéskötéseit. A CSOK keretében megkötött szerződések száma és volumene egyaránt visszaesett az új lakásépítésekhez kötődő igénylésekben, míg a falusi CSOK esetében továbbra is dinamikus kibocsátás volt. Folytatódott a hosszabb távra kamatfixált hitelek térnyerése: a negyedév során megkötött lakáscélú hitelszerződések háromnegyede legalább 10 évre, vagy a futamidő végéig fix kamatozással rendelkezik, emellett a lakáshitelek 73 százaléka minősített fogyasztóbarát lakáshitel volt.

A Hitelezési felmérésben részt vevő bankok szigorítottak mind a lakáscélú-, mind a fogyasztási hitelek feltételein a negyedév során, amit a gazdasági kilátások-, valamint az ügyfelek hitelképességének romlásával indokoltak. Az év második felében ugyanakkor a bankok nettó értelemben vett 16 százaléka mindkét termék esetében enyhítést helyezett kilátásba. A negyedév során szinte valamennyi válaszadó intézmény érzékelte a keresletcsökkenést a lakáshitelek és a fogyasztási hitelek iránt, előbbi esetében azonban a bankok fele normalizálódást vár 2020 második felében.

Így folytatódhat a moratórium

A Napi.hu kérdésére válaszolva a jegybank szakértői elmondták, a moratórium célzott folytatását fogja javasolni a jegybank 2021-től. Az MNB azt javasolja, hogy ne a teljes ügyfélkör, csak egy szűkebb, sérülékenyebb réteg számára legyen lehetőség valamilyen hosszabbításra januártól. A jegybank úgy látja, a moratóriummal élő ügyfelek 10-15 százaléka tartozhat ebbe a sérülékeny kategóriába.

A bankok hitelportfólióinak minősége is drasztikusan romolhat jövőre, ha nem találnak megoldást a legnehezebb helyzetű ügyfélkör megsegítésére. A hitelintézetek 8-10 százalékos nem teljesítő hitelaránnyal számolnak, ha ne történnek további intézkedések. A jegybanknál viszont remélik, a moratórium célzott folytatásával elkerülhető, hogy megugorjon a rossz hitelek volumene.

HOZZÁSZÓLÁSOK