Gigantikus mennyiségű hitelt vesz fel a lakosság

Az újonnan folyósított lakáshitelek volumene tavaly meghaladhatta a 800 milliárd forintot, a személyi hiteleké 11 hónap után 414 milliárd forintnál tartott. A magasabb kamat és törlesztőrészlet sem riasztja el az ügyfeleket a kiszámíthatóbb konstrukcióktól.
Herman Bernadett, 2019. január 7. hétfő, 18:49
Fotó: Napi.hu

Tízéves csúcsra ért tavaly a lakosság hitelfelvételi kedve. Az első tizenegy hónap folyamán a háztartások a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint csaknem 420 milliárd forinttal vettek fel több hitelt annál, amennyit törlesztettek, ennek köszönhetően november végére a hitelállományuk megközelítette a 6150 milliárd forintot, ami három és féléves rekordnak számít.

A hitelbumm persze még elmarad a válság előtti években tapasztaltaktól, amikor évente ezer milliárd forint fölött volt a nettó hitelfelvétel volumene.

A lakáshitelek népszerűsége az idén tovább fokozódott. November végéig 792 milliárd forintnyi lakáskölcsönt folyósítottak a hitelintézetek, 35 százalékkal többet, mint 2017-ben. Tekintettel arra, hogy novemberben 72,3 milliárd forintnyi hitelszerződés is bent volt a hitelintézeteknél, az év egészében a folyósítás mennyisége minden bizonnyal meghaladta a 800 milliárd forintot is. A lakáshiteleken belül a változó kamatozású - vagyis egy éven belüli kamatfixálású - kölcsönök aránya a korábbi töredékére csökkent. Bár ezek kamata már alig 3 százalék körül van, a hiteligénylők mindössze 6 százaléka veszi fel a hosszabb távon kockázatosabb kölcsönöket.

A lakáshitelt és személyi hitelt igénylők többsége hosszú kamatperiódust választ.

Az egyébként, hogy ezek aránya csökken, egybevág a jegybank céljaival is, az MNB ugyanis szeretné, ha a lakosság a kiszámíthatóbb hiteleket választaná. Az igényelt hitelek több mint fele már 5-10 éves kamatperiódusú, vagyis legfeljebb ennyi időnként változhat a törlesztőrészlete. A lakosság annak dacára választja ezeket a konstrukciókat, hogy a kamatuk átlagosan 5,18 százalékos, vagyis egy 10 millió forintos lakáshitelnél a havi törlesztőrészletük csaknem 18 ezer forinttal magasabb, mint a változó kamatozású hiteleknél.


A háztartások 31 százaléka választott novemberben 1-5 éves kamatperiódusú lakáshitelt, és csaknem a 11 százalékuk tette le a voksát a tízévesnél is hosszabb kamatfixálású kölcsönök mellett. Ezek egyébként a legdrágábbak, 5,3 százalék fölött van az éves kamatuk.

A személyi hitelek, ha lehet, még a lakáshiteleknél is jobban pörögtek tavaly. Tizenegy hónap alatt 414 milliárd forintnyit folyósított a hazai pénzügyi szektor, másfélszer annyit, mint egy évvel korábban. Ezek közül is a hosszabb kamatperiódusúak a népszerűbbek, az igénylők 52,4 százaléka választja az ötévesnél hosszabb kamatfixálású kölcsönöket. Ezek kamata 13,3 százalék körül van, mindössze 1,2 százalékponttal magasabb a változó kamatozású kölcsönökénél, ami egy egymillió forintos hitel esetében mindössze havonta ezer forintot jelent a törlesztőrészletben.

A szabad felhasználású jelzáloghitelek a válság előtt rendkívül népszerűek voltak, most azonban a lakosság már nem hajlandó jelzálogjogot tetetni a lakására, ha szabad felhasználású hitelt szeretne. Az ilyen kölcsönök folyósított mennyisége tavaly 11 hónap alatt csupán 25 milliárd forint volt, alig a kétharmada a 2017-esnek. A szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata egyébként jóval alacsonyabb, mint a személyi kölcsönöké, 6,3 százalék körül van. Az áruhitelek volumene viszont megugrott, a folyósítás november végéig 48 milliárd forint volt, több mint a háromszorosa az egy évvel korábbinak.

A legdrágább lakossági hiteltermékek a folyószámlahitelek és a kártyahitelek, ezek mennyisége stagnál. Ez azt jelenti, hogy a háztartások - legalábbis a bankszámlával rendelkezők - egyre könnyebben kijönnek a havi jövedelmükből. A folyószámlahitelek mennyisége november végén 304 milliárd forint volt, bő 3 százalékkal alacsonyabb, mint egy évvel korábban, a kamatozó kártyahiteleké 127,3 milliárd volt, ami 1,3 százalékkal magasabb a 2017 novemberinél. Ezeknek a hiteleknek a kamata egyébként alig csökkent az alacsony kamatkörnyezet dacára. A folyószámlahitelek után több mint 20, a kártyahitelekre csaknem 26 százalékos kamatot számítanak fel a hitelintézetek.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

matura, 2019.01.08 12:49

Megint zajlik az egyszerélünk ideológia, minden nagy hitelt még alacsony kamat mellet is nehéz visszafizetni lejárati időtől függ, egy 5% 10 milliárd 20 évews hitelnél 20 milliárd fog a végén megjelenni, ember legyen a talpán, aki bírja, meg 20 év hosszu idő sok meglepetéssel
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

antitroll, 2019.01.08 12:31

Az a baj, hogy enélkül a hitelboom nélkül a magyar GDP adatok hasra vágódnának!
A kormány (MNB) most nehéz döntés előtt áll.
Első verzió: nem avatkozik határozottan közbe és előáll a 2001-ben kezdődött (igen nem írtam el az évszámot, a fidesz volt hatalmon) devizahitelezési lufihoz hasonló katasztrófa.
Második verzió: korlátozni a fogyasztási célú hiteleket és ezzel a gyönyörű GDP adatokat tesszük tönkre.
Harmadik verzió: a kettő közötti egyensúly, amit baromi nehezen lehet beállítani, ami figyelembe véve a mostani belső fogyasztás növekedés mérsékelt visszaesését csak minimális GDP romlással (értsd 1-2%) jár.
A harmadik verzió előnyösen hat az inflációra is.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

rotaryfun, 2019.01.08 08:27

@na4: nem is fognak, azért maradnak örökre azok :) A halak is bekapják a horgot már másnap :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

na4, 2019.01.08 07:39

A pénzéhes, kapzsi és mohó dzsentrik semmit sem tanultak az elmúlt időszakból.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html